A mongol sztyeppék fagyos, hófödte, gyönyörű magányában él Bagi (Batzul Khayankhyarvaa), egy fiatal srác, nagyapjával egy jurtában, állatokat tartanak. A fiúnak van vmi különleges képessége, hallja az állatokat a távolból, megérez dolgokat, és közben epilepsziás rohamokat kap. Ki is kell hívni hozzá a sámánt, hogy visszaénekelje a világba, és mikor eszméletéhez tér, azt mondják neki, hogy ő is sámánnak született, és hogy nem szerencsés e végzetet elutasítania. Ám nem sokkal később egy katonai konvoj tűnik fel a láthatárban, valami titkos kór miatt karanténba kell helyezniük az állatokat (és lemészárolni), a nomádokat pedig egy bányászváros pár tömbből álló, lepusztult panelfalujába telepítik át.
Om Mani Padme hum Mantráról…
A tibeti buddhisták szerint ha az Om mani padme hum mantrát (imádságot) hangosan vagy magukban ismétlik, azzal felhívják magukra a szeretet és határtalan együttérzés megtestesítőjének tekintett Csenrézi (Avalókitésvara) hatalmas és jóindulatú figyelmét, és megkapják áldását. Ha elolvassuk mantrát, a hatás megegyezik az előzőekkel.
„Nagyon jó, ha gyakran ismételjük az Om Mani Padme Hung mantrát, de miközben ezt tesszük, figyelnünk kell a jelentésére is. Arra a hat szótagra, amely nagyszerű és egyben hatalmas is.
Az első az Om szótag, amely az imádkozó tisztátalan testét, beszédét és gondolkodását szimbolizálja, de egyben Buddha tiszta testét, beszédét és gondolkodását is. Az igaz utat a következő négy szótag mutatja meg.
A Mani ékszert jelent és a módszert szimbolizálja: a megvilágosodás, a könyörület és a szeretet ősi szándékát.
A Padme jelentése lótusz, és a bölcsességet szimbolizálja. Az egyszerűséget a rendszeresség és a bölcsesség osztatlan egységével lehet elérni.
Az osztatlanságot az utolsó, Hung szótag szimbolizálja.
Tehát az Om Mani Padme Hung hat szótaga azt jelenti, hogy az osztatlan rendszeresség és bölcsesség útjának gyakorlásával saját tisztátalan testünket, beszédünket és
gondolkodásunkat Buddha tiszta testévé, beszédévé és gondolkodásává változtathatjuk át.”
A hat szótag segít a szenvedésben való létezés hat színterének a megtisztításában.
az Om megtisztít a boldogsághoz és a büszkeséghez való neurotikus ragaszkodástól, amely az istenek világában létezőket sújtja;
a Ma szótag áldása a nagylelkűség gyakorlásában segít elérni a tökéletességet, a tiszta etika gyakorlásának megvalósítását segíti elő;
a Ni a türelem (a várakozás) és a türelem (mások elviselése) gyakorlását mozdítja elő;
a Pad a negyedik szótag a kitartásban segít tökéletesedni;
a Me a koncentrálásban segít;
az utolsó hatodik szótag, a Hum a bölcsesség gyakorlásában segít.
Kína hallgat, de a szép múmiák beszélnek – A titokzatos Tarim-múmiák
Az ujgur főváros, Urumcsi múzeumának földszintjén látható kiállítás a kínai kormányzat határokkal kapcsolatos politikáját tükrözi, amely szerint Hszincsiang mindig is Kína elidegeníthetetlen része volt. Az egy emelettel feljebb található tárgyak azonban másról szólnak.
Tovább a teljes bejegyzéshez »
A misztikus kilenc hegy, kilenc ösvény Tana:
A Bön, Phon, Bon „vallás” a buddhizmus hatására némileg megváltozott: a bön mesterek megtanulták, hogy szent tanításukat, mely addig szájhagyomány útján terjedt rendszerbe kell foglalni, és azokat le is kell írni. Így született meg a híres „kilenc kocsi” tana, vagy a büün szerint a kilenc oszlop, vagy a kilenc ösvény. A szent iratokat először nem tibeti, hanem egy korai, jórészt ismeretlen Zhang Zhung nyelven írták le (rovás jellegűvel ).. Állítólag, a mai Észak-Indiában, a Himalája rejtett kolostoraiban létezik még ilyen ősi nyelven lejegyzett emlék. A kocsik más-más tanításokról szólnak.
A hagyományos, tibeti rákgyógyításban az orvosok szemében nincs különbség szegény és gazdag beteg közt, és minden nap meditálnak azért, hogy még jobban rá tudjanak hangolódni a pácienseikre. A nyugati egészségügyben jártas emberek számára mindez túl szép ahhoz, hogy igaz legyen, mégis igaz. Egy győri filmes stáb egy hónapot töltött el Indiában egy tibeti rákspecialista klinikáján, és nem mindennapi tapasztalataikról email-interjúban számoltak be.
A korábbi interjúnk idején már terveztétek a következő, indai forgatásotokat, amelynek a témája a tradicionális, tibeti gyógymódok a rákgyógyításban. Hogyan alakult ki a Legacy of Menla tematikája?
Miklós Ádám filmrendező: A forgatást egy éves előkészítés előzte meg. A tibeti gyógyászat adott volt, mint téma, de csak később döntöttük el, hogy a rákgyógyításra fogunk koncentrálni, hiszen az hatalmas mértékben érint minden kultúrát a világon. Dr. Dorjee Rapten Neshar tibeti orvos lett aztán a tökéletes főszereplő, ő a tibeti rákkutatás egyik kiemelkedő egyénisége, több évtizedes tapasztalattal.
Tovább a teljes bejegyzéshez »Miért pont Szíria?
A szíriai Stonehenge feltárását miért egy ősi keresztény templom apró oltáránál kell kezdeni?
Válasz a napokban mindenütt megjelenő híradásra:
Természetesen megértem hogy a szíriai Stonehenge feltárása fontos, de biztosan egy ősi templom apró főoltáránál kell kezdeni?
Egy 2012. június 26.-án Múlt-kor történelmi portálon megjelent cikk alapján kezdtem nyomozni, hogy igazoljam valós aggodalmam, csatoltam a fotókat.
Tény hogy ebben a szerencsétlen sorsú templomban nagyon lehet valami, ha rögtön az oltár alatt akarják kezdeni a feltárást.
Mérete alapján nehezen feltételezhető hogy temetőt rejt az alapzata, ekkora helyen jó ha három sírhely elfér, valójában a teljes templom annyira kicsi hogy mind a négy hajójával együtt sem tudna komoly temető lenni.
Viszont ha a Múlt-korban megjelent cikk igazat állít akkor igen komoly veszélyben van, bár egy régészcsapat tenne valamit, talán ha valahogy szíriaiak segítségét kérnénk.
(A idézett cikk legalul található.)
A főoltár ami alatt az ásatást kezdenék.
A 4. vagy 5. századi kolostor, aminek apró főoltára alatt az ásatást szeretnének végezni igen sok érdekességet tartogat, freskóin meglepően sok szerzetesnőt és szent királyt találunk.
Ikonográfiája hasonlít a magyar kereszténység korai időszakára, ami kapcsolódhat az apostoli királysághoz.
Abesszíniai Szent Mózes kolostora, a hagyomány szerint az etiópiai király fia.
A templom mérete (10x10m) nem teszi valószínűvé egy komoly temető lehetőségét, fel kell tennünk a kérdést miért éppen a néhány négyzetméteres oltár alatt kell kutatni?
Mi van ott?
Tovább a teljes bejegyzéshez »
http://www.youtube.com/watch?v=RaZ_dYJeGCc&feature=related
Egyike a világ legszentebb könyveinek, a Dalai Láma által kulcsfontosságúnak tartott írások és pontos leírása annak, amit az emberek a klinikai halál állapotában tapasztalnak. A nyolcadik századi Tibet -i Halottaskönyv a haldoklók számára készült útmutató, egy térkép mely tájékozódást nyújt halált követő utazásunk során.
A könyvet Dr. Hetényi Ernő fordításában letölthetitek innét:
http://data.hu/get/4894838/Tibeti-halottaskonyv.zip
A boldogság titka
Sok-sok évvel ezelőtt élt Indiában egy bölcs, aki azt mondta, hogy egy nagy titkot őriz egy varázs ládában, ami az élet minden területén sikeressé teszi, és ezért a világ legboldogabb emberének tartja magát. Sok irigy király ajánlott neki hatalmat és pénzt, még meg is próbálták ellopni a ládát, mind hiába. Minél jobban próbálkoztak a megszerzésével, annál boldogtalanabbak lettek, mert az irigység nem hagyta élni őket. Így teltek-múltak az évek és a bölcs egyre boldogabb lett. Egy nap egy kisfiú toppant be hozzá és azt mondta:
Uram, én is határtalanul boldog szeretnék lenni, mint te. Megmutatod nekem, hogyan érjem el a boldogságot?
A bölcs a gyermek tisztaságát és egyszerűségét látva így szólt:
Neked megmutatom a boldoggá válás titkát. Gyere velem és nagyon figyelj: Valójában két ládában őrzöm a boldogság titkát, a szívemben és az eszemben. A nagy titok pedig nem más, mint egy lépésekből álló sorozat, amit életed végéig követned kell.
Az első lépés azt, hogy tudd: Isten minden dologban ott van és ezért szeretned kell Őt, és hálát adnod Neki, mindazért, amid van.
A második lépés, hogy szeresd önmagad és minden nap lefekvéskor és felkeléskor ki kell jelentened:
– Én fontos vagyok, képes vagyok, értékes vagyok, okos vagyok, kedves vagyok, sokat várok magamtól, nincs olyan akadály, amit le ne tudnék győzni. Ezt hívják magas önbecsülésnek.
Harmadik lépés, hogy a gyakorlatban is megvalósítod, amit magadról állítasz. Vagyis ha azt gondolod, hogy okos vagy, viselkedj okosan; ha azt gondolod, hogy képes vagy, tedd meg amit kitűzöl magad elé; ha azt gondolod hogy nincs akadály, amit ne tudnál legyőzni, akkor tűzzél ki célokat az életedben és harcolj értük amíg el nem éred. Ezt a lépést motivációnak hívják.
Negyedik lépés, hogy ne irigyelj senkit azért, amije van, vagy ami ő maga, ők elérték a céljukat, te érd el a sajátjaidat.
Ötödik lépés, hogy ne őrizgess a szívedben haragot senki iránt; ez az érzés nem fogja hagyni, hogy boldog légy. Hagyd, hogy Isten törvényei tegyenek igazságot, te bocsáss meg és felejts.
Hatodik lépés, hogy ne vedd el azt, ami nem a tiéd, emlékezz, hogy a természet törvényei szerint, ha valakitől elveszel valamit, akkor holnap elvesznek tőled valami értékesebbet annál, amit elvettél. Fizesd meg a tartozásodat, add vissza, ami nem a tiéd, kérj bocsánatot, add oda mindenkinek azt, ami megilleti. Így biztosítod a békédet.
Hetedik lépés: Ne bánj rosszul senkivel. A világ minden élőlényének joga van ahhoz, hogy tiszteljék és szeressék.
És végül a nyolcadik lépés. Mindig mosolyogva kelj fel, és fedezd fel a szépséget és a jót a téged körülvevő dolgokban, gondolj bele, hogy milyen szerencsés vagy, amiért annyi mindened van, segíts a többieknek, anélkül, hogy arra gondolnál, hogy semmit sem fogsz kapni cserébe; figyeld meg az embereket és fedezd fel bennük a jó tulajdonságaikat, nekik is add át a titkot, hogy győztessé váljanak, és így BOLDOGOK LEGYENEK.
Indiai mese
Négy évvel ezelőtt hallottam először Badiny Jós Ferenc professzor úr előadásában az ordoszi hun arany koronaékszerről, amelyet a Krisztus előtti első évezredből származtatnak. A kínai Nagy Faltól északra található Ordosz, az ősi hun népek szellemi központja, az Arvisúrák szerint i.e. 4040-től. A régészeti feltárások eredménye ez a csodálatos lelet, amelyet Hahoot város múzeumában őriznek. A korona két részből áll. Az alsó, arany spirális körpánt súlya 1022 gramm, a felső, arany körpajzson álló türkizfejű aranytestű turul súlya 192 gramm. A körpántot és a turult süvegre rögzítve viselte a király. A türkizből készített fejet és a farktollat úgy illesztették a turul testéhez, hogy a király fejének biccentésére a madár feje és farka is megbillent, így követte a király mozdulatát. A spirális körpánton sárkány, kos és párduc látható.
A múlt évben az egyik barátom Kínába készült, és tanácsomat kérte, hogy a sok közismert nevezetességen, régészeti helyen, leleten kívül, tudnék-e valami kevésbé ismertet, esetleg velünk is kapcsolatosat ajánlani, amit érdemes felkeresni. Egyből az ordoszi Hun Korona jutott az eszembe a hahooti múzeumból. A múzeumban kiállított korona csak másolat, az eredetit az igazgató szobájának páncélszekrényében őrzik. Barátom és felesége abban a megtiszteltetésben részesült, hogy nemcsak megláthatta, de talán először a magyarok közül kézbe is foghatta az eredeti, közel háromezer éves hatalmi szimbólumot. Ezeken a fényképeken az igazi ősi Hun Koronát láthatják.
Miért fontos ez a lelet azok számára, akik a szkíta – hun – avar – magyar népek azonosságának tudatában élnek, ennek tanulmányozásával foglalkoznak, és a bennük lévő folyamatosságot képviselik? Azért, mert az ordoszi Hun Korona is egy a bizonyítékok sorában. A koronaékszer hivatalosan az i.e.V.-III. szd-ból való. Következésképp, az akkor és ott élő hunoknak királyuk volt, vagyis királyságban éltek, nem pedig laza, primitívnek megítélt, törzsi szerveződésben. A kínai krónikák az időszámításunk előtti időkben is hun királyokról beszélnek, pl: i.e. 33-ban a Han császár a hun királynak tett béke ajánlatot. Attila hunjai ugyancsak Kínából vonultak át Európába a II. –IV. szd.-ban, vagyis a szkíta-hunok számára a királyság ismert volt, ahogy a magyarok számra is természetes államforma volt 1946-ig. Hérodotosz írja, hogy a szkíták voltak a világ egyetlen népcsoportja, amelynek királyi népe volt. A királynak, pedig koronája volt.
A korona szó felismerhető gyöke a „kor”, ugyanaz, mint a korong szavunk gyöke, ami nem más, mint a „kör” ősszó. A korona szó másik része az „ona”, a hun – magyar „ana”, „anya”. Arvisúra Anahíta volt a magyarok főistenasszonya. A korona, „köranya” a Napra és a Világegyetem egészére is utal. A szkíta-hun-magyar mágikus világképben a legfelső valóság az Egy, és a belőle megnyilvánuló Világegyetem nemcsak élő, de női természetű is. A Természet Anya maga az Egy Isten, a Boldogasszony, aki az Élő Világegyetem emberi alakban.
A kerecsen sólyom kék csőre és a Hun Koronán lévő turul közötti azonosság nyilvánvaló. Az Egyisten hitű érdeknélküli szeretet szellemmadara a király tudatát összekapcsolta a Teremtővel, beavatta a teremtői tervben való szerepébe, feladatába. A körpánton ábrázolt sárkány ősjelentése: „sár”= tüzes, izzó, kány” = kán, tehát tűzúr vagy tűzkirály. A kos égi származásunkat, a hunok a Kos világhónapban lévő központi szerepét, a kusok emberiséget egyesítő feladatát is jelképezi. A párduc, a Panthera Dei, Isten párduca, Nimród ősapánk totem jelképe, valójában népünk Káldeus – Kusita eredetére is utal. A párduc pettyes bundája az istenek és lelkek csillagpettyes hazáját is idézte. A misztikusoknál a párduc az életlehelet, a Szentlélek megfelelője. Nimród égi király az oroszlán atya, az ősatya, a nemzet magvát őrző férfi őserő, de rejtett kettősségében női tulajdonságokat is hordoz: az égi királynőt, a maga boldogasszonyi minőségével, aki a mítikus időben, mint nappárduc jött le az égből az ő népéhez. A hun szó jelentése = Egy, Első. A hun királyi koronát viselő személy a Teremtővel való egység szellemében, a lélek újbóli megtestesülése tanításának, és az ember kozmikus szerepének ismeretében uralkodott és szolgált. Ez fejeződik ki a Szent Korona Tanban is. A hun –magyar folyamatosság értelemszerű.
Ugye önök is szívesen megtekintenék az ordoszi Hun Koronát eredeti valóságában. Kínai részről, információim szerint, magyarországi bemutatásának nincs elvi akadálya és remélem magyar részről sem lesz.
2009.02.02
Dr. Bíró Dénes