Miért pont Szíria?
A szíriai Stonehenge feltárását miért egy ősi keresztény templom apró oltáránál kell kezdeni?
Válasz a napokban mindenütt megjelenő híradásra:
Természetesen megértem hogy a szíriai Stonehenge feltárása fontos, de biztosan egy ősi templom apró főoltáránál kell kezdeni?
Egy 2012. június 26.-án Múlt-kor történelmi portálon megjelent cikk alapján kezdtem nyomozni, hogy igazoljam valós aggodalmam, csatoltam a fotókat.
Tény hogy ebben a szerencsétlen sorsú templomban nagyon lehet valami, ha rögtön az oltár alatt akarják kezdeni a feltárást.
Mérete alapján nehezen feltételezhető hogy temetőt rejt az alapzata, ekkora helyen jó ha három sírhely elfér, valójában a teljes templom annyira kicsi hogy mind a négy hajójával együtt sem tudna komoly temető lenni.
Viszont ha a Múlt-korban megjelent cikk igazat állít akkor igen komoly veszélyben van, bár egy régészcsapat tenne valamit, talán ha valahogy szíriaiak segítségét kérnénk.
(A idézett cikk legalul található.)
A főoltár ami alatt az ásatást kezdenék.
A 4. vagy 5. századi kolostor, aminek apró főoltára alatt az ásatást szeretnének végezni igen sok érdekességet tartogat, freskóin meglepően sok szerzetesnőt és szent királyt találunk.
Ikonográfiája hasonlít a magyar kereszténység korai időszakára, ami kapcsolódhat az apostoli királysághoz.
Abesszíniai Szent Mózes kolostora, a hagyomány szerint az etiópiai király fia.
A templom mérete (10x10m) nem teszi valószínűvé egy komoly temető lehetőségét, fel kell tennünk a kérdést miért éppen a néhány négyzetméteres oltár alatt kell kutatni?
Mi van ott?
Senkit sem akarok kritizálni, az Enigmák műsorait nagyon szeretem, köszönöm a működésüket!
Továbbá a Múlt-kor-t sem volt lehetőségem leellenőrizni, de azt hiszem a fotókat akkor is látni kell.
Deir Mar Musa kolostor
Az építményt a 4. század végén, esetleg az 5. század elején kezdték építeni, s egészen az 1800-as évekig használták.
A legszélesebb részén 10×10 méteres épületet a földrengések miatt azonban többször átépítették.
A freskók készítését a XI.-XIII. századig datálják, érdekességük hogy meglepően sok női szerzetest ábrázolnak.
Ezek szerint vagy ilyen sokáig fennmaradt a nők egyenlő részvétele a vallási életben vagy a korábban készült freskókat az eredeti szellemben újították fel.
Innen nem messze található Szent Tekla kolostora, melynek felújításával kapcsolatban már merülhetnek fel kétségek.
Szent Tekla a mai értelmezés szerint papként működött, szerzetesnő volt, akinek személye csak a keleti-katolicizmusban maradt fent.
Élete érdekes története Simon mágus és Péter csatájának, amit a nyugati és a keleti egyház igen másként értelmez.
További érdekesség hogy több ló ábrázolást találunk, rajtuk nem az apokalipszis lovasaival hanem szent királyokkal (a glória a szentség biztos jele) és szerzetesekkel és hívőkkel.
Fent Szent király
Az abesszíniai Szent Mózes ősi szíriai kolostor
(Deir Mar Musa el-Habashi) a Nebek kisváros melletti hegyekben egy sziklás völgyre néz, Damaszkusztól 76-80 km-re északra, kb. 1320 m-rel a tengerszint felett.
A kolostor szíriai antiokiai szertartáshoz tartozik.
A helyi hagyomány szerint abesszíniai Szent Mózes az etiópiai király fia volt!
Visszautasította a koronát, méltóságot, házasságot és helyette Isten királyságára tekintett.
Egyiptomba utazott, majd a szent földre.
Ezután szerzetesként élt a szíriai Qara-ban, majd remeteként egy onnan nem messzi völgyben, ahol ma áll a kolostor.
A bizánci katonák kezében halt vértanú halált.
Sokféle ikonográfia található itt.
Két szakaszból áll a templom
, az első
, olyan képek amelyek középpontjában a bibliai történelem,
a második az
, amely elsősorban sok rejtélyes kérdést vet fel a katolicizmus kezdetéről.
Az első szakasz szentek ábrázolása, férfiak és nők kegyelmi állapotban, az oszlopokon és boltíveken is elhelyezve.
A második szakasz több paradox képet tartalmaz, mint például egy tíz nőt ábrázoló, öten égő lámpással, öten kialudt lámpással.
„A második szakasz, amely a titok ténylegessége, a templomajtótól kezdődik.
Az ernyő kőből lévő részének külső felszínére Mátyás evangéliumának tíz szűzét festették.
A festmény nagyon kis része maradt ránk, de részlegesen vissza tudjuk állítani a látványt.
Öt égő lámpást tart a jobb kezében.
Ötnek pedig kialudt lámpás van a balkezében.
Az oltár mögött áll a Szent Szűz és méhének trónján ül a fia.
Körülötte állnak az egyház atyák.
Az oltár félkör alakú kupolájában, az oltár felett még látható valami, ami Krisztust, mint ember fiát ábrázolja, kerubokkal körülvett trónján.
Máriát, a megváltó anyját és keresztelő Szent Jánost nagy ívben festették a trón mellé, mint közvetítőket.”
Látható a magyar kereszténység korai ikonográfiája mennyire hasonlít egy korabeli szíriai keresztény kolostoréra.
Még ezer év elmúltával is beszélnek nekünk a képek.
Az előző freskón több meglepő ábrázolás is van:
Ég és föld kapcsolatának kibontakozása sajátos szimbólumokkal:
Fent a nyugati ablak alatt láthatjuk a keresztet két oldalán létrákkal.
Alatta a 10 apostol érthető, felette a két személy ábrázolása már nem.
Jó lenne tudni kiket rejt.
Az „Angyali üdvözlet” – két angyal fújja a harsonát, ők tartják a lelkek megmérésére szolgáló mérleget is, a jobb oldali érdekes alakok felé fordul.
A hagyomány szerint ószövetségi próféták állnak az Egyház atyja mellett.
Az Egyház atyja kardot vagy inkább szablyát tart a kezében?
Csak ez az alak sérül meg súlyosan a csoportból, a csoport hét embert ábrázol. Alattuk találjuk a püspököket, ez is érdekes.
Lent az ábrázolás fennmaradt részén a baloldalon a paradicsom, jobb oldalon a pokol.
A paradicsomban Ádám és Éva az utódaiért imádkozik.
A másik falon is folytatódik a freskó, összefüggő ábrázolást alkot.
A hét embert ábrázoló csoport mellett további alakok láthatóak furcsa fejfedővel.
Lejjebb a püspökök mellett a korai egyház szerzetesnői.
Fent pedig ismét lovas.
Biblia
Biblia
Érdekes arcábrázolás és fejviselet
Sokáig rejtély maradhat a szíriai Stonehenge
2012. június 26. 14:49
A szíriai polgárháborús helyzet miatt bizonytalanná vált a Deir Mar Musa-i kolostor és az épületet környező rejtélyes sziklaformák sorsa.
2009-ben Robert Mason (Royal Ontario Museum) éppen egy ősi kolostornál végzett feltárást, amikor rejtélyes sziklák egész sorára lett figyelmes: mészkövek, kőkörök és síroknak tűnő maradványok körvonalazódtak a szeme láttára.
Mason múlt hét szerdán a Harvardi Semita Múzeumban tartott előadása során mesélt a felfedezéséről, ahol elmondta, hogy sokkal alaposabb kutatásokat kellene végezni a területen, a jelenlegi szír helyzet azonban ezt nem engedi meg – már ha egyáltalán valaha megengedi.
Az ott talált kőeszköz-maradványokon végzett vizsgálatok azt sugallják, hogy a sziklaformák sokkal idősebbek, mint a kolostor: a neolitikum korából, esetleg a korai bronzkorból valók, így akár 6-10 ezer évesek lehetnek.
Mason ezenkívül cserény-szerű, gazellák vagy más vadállatok becserkészésére szolgáló csapdákat is talált; a terület egyébként ma már sivatagos, de ezer éve sokkal zöldebb lehetett.
Mason szerint figyelemreméltó, hogy a területen nincs semmiféle jel a természetes környezetre.
„Úgy néz ki, mint egy táj, ahol a holtak, nem pedig az élők éltek” – közölte.
„Sok munka vár még ránk, nem tudom, hogy ez egyáltalán be fog-e indulni” – tette hozzá lemondóan.
2010-ben Mason még úgy fogalmazott, hogy megtalálta a Salisbury-alföld szíriai megfelelőjét, azt a helyet, ahol ma a Stonehenge áll, ezért a maradványokat el is nevezte a szír Stonehenge-nek.
A szakértő beszélt magáról Deir Mar Musa-i kolostorról is.
Az építményt a 4. század végén, esetleg az 5. század elején kezdték építeni, s egészen az 1800-as évekig használták, a földrengések miatt azonban többször átépítették; legutóbb a nyolcvanas és a kilencvenes években esett át „generáljavításon”.
A Damaszkusztól 75 kilométerre lévő kolostor mérete ma már egy modern épülettel kel versenyre.
A kolostor – amelyre Mason római őrtornyok keresése közben akadt – több freskót is megőrzött: vallási jelenetek, női szentek és ítélet napi képek köszönnek vissza ránk.
Mason kis barlangokat is talált, ahol feltételezése szerint a helyi szerzetesek üthettek tanyát.
A kutató reményei szerint mihamarabb visszatér a helyszínre, hogy megkezdje a kolostor főoltárja alatti terület feltárását, ahol állítólag földalatti sírok húzódhatnak.
Múlt-kor történelmi portál
Fotókért köszönettel tartozom:
Forrás: http://jovonkamultunkbankeresendo.blogspot.hu
Magyar Várak Szíriában?!
Azt amit a nyugati történészek mélyen elhallgatnak!!!
Még a Szíriai polgárháború kitörése előtt magyar újságírók foglalkoztak azzal, hogy Szíria szeretné visszaadni a magyaroknak azt a hat várat, amit II. András az V. Keresztes hadjárat idején épített.
Árgyusi Imre könyvében leírja II. András Apostoli Magyar Király Jeruzsálemi-Szíriai tevékenységét.
Azt amit a nyugati történészek mélyen elhallgatnak!!
A mindenkori Apostoli Magyar Király egy azonos az első Apostollal- KRISZTUSSAL!!
II. András Akkon kikötő városba érkezik 1217 októberében.
A mohamedánokat meglepte a hasonló felfogásban harcoló magyarok jelenléte. Az uralkodó állítólag több okból is elkerülte a döntő ütközetet.
A hadjárat során többször előfordult, hogy az össz-keresztény hadak legnagyobb megrőkönyödésére a magyar vezérek a csata megállítására adtak utasítást, mivel a velük szemben álló muzulmán csapatok /török-türk-kurd/ harcosaiban testvérnépeiket láttak.
II. András, Magyarország királya 1217-ben felvette a Jeruzsálem királya címet.
A történelemben II. András tehát felvette a Jeruzsálem királya címet.
Ezt a címet nemcsak hogy elismerte a pápa, elismerték az uralkodók, a német császár, az angol és a francia király, a burgundok, flamandok, normannok, de a Szentföldön uralkodó lovagrendek is.
Vajon miért?
Nem vitatkoztak, és nem követelték később sem, hogy a magyar király mondjon le e cím viseléséről.
És nem csak hogy András a Szentföld királya lett, de címét örökölték utódai is, akik a magyar Szent Koronával együtt megkapták Jeruzsálem királyának címét is.
Azzal a Szent Koronával, amely Szent István felajánlása következtében Szűz Mária koronája is.
Tisztelt Szíriaiak! Tisztelt Szíriai állam!
Ezúton köszönjük meg, hogy megőrizték a II. András által épített várakat!
Ezek a várak a Szíriai állam és az Apostoli Magyar Királyság közös tulajdonai.
Az APOSTOLI MAGYAR KIRÁLYSÁG ellenzi az amerikai, brit, izraeli háborús beavatkozást a Szíriai állam területén!
Köszönjük Péter Ákosnak a Levelet!
(Forrás: Az Új Világrend)
Elpusztulhat az utolsó falu, ahol még beszélik Jézus nyelvét
2013. szept. 11.
A hétvégén a szíriai felkelők elfoglalták Ma’lúlát, azon falvak egyikét, ahol még beszélnek nyugat-arámiul.
Ez annak az ősi nyelvnek a változata, amelyen feltehetően Jézus Krisztus is beszélt.
Ma’lúla
A kormányerők és a felkelők összecsapásai után többek között az al- Kaidához köthető szélsőséges iszlamista Al- Núszra csoport szerezte meg az ellenőrzést a település felett szombat éjjel.
Egy helybéli szerint a felkelők keresztény otthonokat támadtak meg, és több embert megöltek.
Állítólag felgyújtottak két templomot is, és lefejezéssel fenyegettek keresztényeket, ha nem térnek át az iszlám hitre.
A kialakult helyzetről egyelőre nincsenek pontos információk, egyes jelentések szerint a szíriai hadsereg katonái igyekeznek visszaszerezni az ellenőrzést a falu felett.
Felbecsülhetetlen értékek válnak a harcok martalékává!
Korábbi cikkünkben már feltérképeztük, mely műemlékek estek a szíriai polgárháború áldozatává.
Most újból megkérdeztük a Szíriát kitűnően ismerő régészt, Major Balázst, milyen információi vannak Ma’lúláról.
A margati lovagvár ásatásának magyar vezetője elmondta, a faluból érkező jelentések ellentmondásosak, egyelőre annyit tudni, hogy két keresztény templomban súlyos kár esett a harcok során.
Azt nem tudni biztosan, hogy az összecsapások mennyire érintették az 5. századi Szent Szergiosz keresztény templomot.
Major Balázs szerint ennek az épületnek nagyon vastag falai vannak, tehát azok némi védelmet jelentenek, de ha a tetejét találat érné, akkor tartani lehet a templom pusztulásától.
A Szent Tekla kolostor
(Fotó: Major Balázs)
“Remélhetőleg nem sérült meg túlzottan az épület, hiszen itt világhírű, 17-18. századi ikonok is vannak, még a ciprusi és jeruzsálemi ikonfestő iskolákból, amelyek a legszebb szentképeket festették.” – mondta a magyar régész.
Szerinte a településnek– a híresztelésekkel ellentétben- gyakorlatilag
nincs stratégiai jelentősége!
A főként szélsőségesek vezette támadás szimbolikus célzattal bírhat, hiszen Ma’lúla egy nehezen járható, keskeny sziklahasadéknál helyezkedik el.
Az elzártság miatt maradt fent az ősi nyelv.
Major Balázs úgy becsüli, a keleti-arámi nyelvet több százezren beszélik Szíriában és a Közel- Keleten is, a nyugat- arámi azonban csak Ma’lúlában és a közelében lévő két másik faluban maradt fent valóban beszélt nyelvként.
Ma’lúla lakói a helyiség sajátos fekvésének köszönhetően tudták megőrizni vallásukat és nyelvjárásukat: a falu eldugott kis völgyben, kieső helyen fekszik.
Lakói nem tértek át az iszlám hitre, mint a többi, környező faluban, hanem megmaradtak kereszténynek.
Annak ellenére, hogy a település mindössze 55 kilométerre található Damaszkusztól, az infrastruktúra hiánya miatt ez régen szinte leküzdhetetlen távolságnak számított.
Így a lakók, akik főleg gyümölcstermesztéssel és pásztorkodással foglalkoztak, ritkán hagyták el Ma’lúlát, a világtól elzártan éltek. Manapság még mindig arámiul beszélnek a hétköznapokban, igaz, írásban már nem használják azt.
Ma’lúlában még nyelvi központ is épült állami támogatásból, amely az ősi nyelvet volt hivatott megőrizni, itt külföldi kutatók és hallgatók tucatjai fordultak meg, hogy tanulmányozzák ezt az utolsó nyugat-arámi “zárványt”.
Az utóbbi évtizedekben azonban a falu minden igyekezet ellenére is elarabosodott.
Mivel most már épült aszfaltút Damaszkusz és a település között, ezért mindössze egy óra buszozásra van a főváros, amelyet az életüket nem egy zsákfaluban elképzelő fiatalok ki is használnak.
A Szent Tekla kolostor
(Fotó: Major Balázs)
Az arab nyelvű tévé, rádió és az internet térhódítása is hozzájárult az arámi nyelv visszaszorulásához és a közösség felbomlásához.
A több mint ezer éve színtiszta keresztény faluba az utóbbi évtizedekben kezdtek beköltözni muszlim családok, akiknek jelenlétét többek közt a falu bejáratánál épült mecset hirdeti, a két közösség azonban eddig békében élt egymással.
A még mindig többségében keresztény falu tömegével fogadta be a polgárháború muszlim menekültjeit is.
Megmarad-e Margat?
Az Euronews arról is kérdezte Major Balázst, milyen állapotok uralkodnak most Margat, a Közel- Kelet egyik legnagyobb lovagvára körül, amelynek a feltárásán a Szíriai- Magyar Régészeti Misszió több mint öt éve dolgozik.
Margat, az egyik legnagyobb lovagvár a Közel- Keleten
(Fotó: Szíriai- Magyar Régészeti Misszió)
Amikor legutóbb, júliusban érdeklődtünk a vár sorsáról, még nem voltak harcok a környéken, és a partvidéki zóna nagy részén még most is nyugalom van.
Ha azonban külföldi légitámadás éri Szíriát, akkor a misszióvezető elmondása szerint komoly esély van arra, hogy ez a vár környékét is érinti, aminek közvetlen közelében van a terület egyik legnagyobb radarállomása.
A ma’lúlai harcokról több videót is posztoltak a YouTube-ra:
Szent Tekla legendája
A legenda szerint a sziklahasadék, amelyről többek között ismert a városka, akkor keletkezett, amikor Szent Tekla imái hatására megnyílt a hegy.
Tekla előkelő római lány volt, aki Szent Pál tanítványaként áttért a keresztény hitre.
Apja azonban egy pogány rómaihoz akarta hozzákényszeríteni, ezért elmenekült.
Apja pribékjei hegyen-völgyön át üldözték a lányt, egészen Ma’lúláig.
Itt Tekla látta, hogy véget ér az út, ezért elkezdett imádkozni.
A szikla megnyílt, a lány megmenekült, a katonák pedig a csodát látva ide már nem merték követni.
Tekla itt telepedett le, majd itt is temették el- sírja és a mellette fakadó csodatévő forrás, amit a korábbi békeidőben muszlimok is előszeretettel látogattak, az árvaházat is működtető ortodox apácák kolostora feletti sziklafalban található.
Ma’lúlában nem csak felbecsülhetetlen keresztény emlékek, hanem a keresztény kor előtti kincsek is vannak, mint például egy római szentély maradványai vagy egy napisten tiszteletére faragott pogány kultuszhely.
Ezen kívül több, antik sziklasír is található a faluban.
Szűz hava az első szűz mártír halálának emléknapjával zárul.
Szent Tekla (szept. 23.)
…volt a hagyomány szerint az első nő, aki keresztény hitéért vértanúhalált halt. Történetét az apokrif Pál cselekedetei című írás meséli el.
Szent Tekla (Illusztráció a Pannonhalmán őrzött Legenda Aurea Sanctorum című ősnyomtatvány 1482-es augsburgi kiadásából)
(Forrás: euronews)
Beszélhetünk továbbá az iraki bombázásokról, a Bagdadi Múzeum kifosztásáról.
Sokan nem tudják, hogy a bombázásokkal őseink eddig fennmaradt kultúráját tették tönkre és tüntették el.
Istar kapu
A bombázások nem csak a föld színéről, hanem a sivatag homokja alatt is lerombolták a több ezer éves kultúrát.
Szárnyas bika
Első hallásra teljesen értelmetlennek tűnt a sivatag homokjának bombázása.
Nem véletlenül irányították a rakétákat mélyen a föld alá.
A Bagdadi Múzeumból teljesen tudatosan, listával a kezükben vitték el és vitették el a lakossággal származásunk és ősi múltunk dicsőségét igazoló emlékeit.
Az iraki háború egyik valós célja ez volt.
A Bagdadi Múzeum romokban
Mintegy 15.000 műtárgyat vittek el, teljesen kirabolva a kiállítótermeket.
Ami nem volt mozdítható azt összetörték.
A hatalmas nemzetközi felháborodást kiváltó eset igen rossz fényt vetett az amerikai hadsereg katonáira is, aki mindezt szó nélkül végig nézték.
A magyarság egy része a jelenlegi Irakból származik.
Legközelebbi rokonaink a
kurdok.
Számos felkelés és a nagyhatalmak számos ígérete ellenére ma sem rendelkeznek önálló állammal.
Az Iránhoz, Irakhoz és Törökországhoz tartozó területeken élő kurdok a legnagyobb nép a világon, melynek nincs hazája.
A szabadságukért harcoló kurdokat a jelenlegi hatalom negatív ítélettel felkelőknek, lázadóknak nevezi.
A Kr. e. 3.800-ban alapított Urusolymot az Egyiptomból kivonuló hikszoszok Urusolyma néven erőddé alakítottak, írja Flavius. (hikszosz = hys-Kos, gis-KUS; királyi szittyák, Kosiak.)
Az eredeti SOLYMA elé Nagy Sándor idejében irtak a ‘Hiero’ (szent) nevet, úgy lett belőle Hierosolyma s abból Jeruzsálem.
Hogy a zsidók hogyan kerültek a mai Izrael (Palesztina) ‘ígéret földjére’, arra ismét Zakar prelátus vet fényt ugyanazon a helyen: valószínű, hogy a hikszoszok (szkíták) Egyiptomra mért súlyos csapásai tették lehetővé a zsidó nép Egyiptomból való kimenekülését és az elpusztított városokban talált aranytárgyak magukkal vitelét.
Ezt a lovas szittya népet követték, azután a zsidók a pusztai vándorlásuk után Kánaánba is, ahol már addig a szittyák jól berendezkedtek, városokat építettek.
Hogy miképpen irtották ki fokozatosan a zsidók a szittyákat, arról elég bőséges adatokat közölnek a szentírás könyvei.
Ez egyúttal arra is magyarázatot ad, hogy miért kellett a zsidóknak teljes negyven éven át vándorolniuk a pusztában, amikor a távolság Kairótól Jeruzsálemig légvonalban mindössze 430 kilométer.
Bujkáltak a szittyák elől!
Az alábbi magyar népmese…
útmutatást ad arra nézve, hogy …
mi is a magyarság feladata!
“Egy zsidó megharagudott, amikor meglátott egy halászt a csónakja mellett üldögélni.
– Miért nem mégy halászni? – kérdezte.
– Mert mára már eleget fogtam – felelte a halász.
– Miért nem fogsz több halat, mint amennyire szükséged van? – kérdezte tovább a zsidó .
– Mihez kezdenék a többel? – így a halász.
– Több pénzt tudnál keresni. Hamarosan egész halászflottád lenne, és olyan gazdag lennél, mint én.
Erre a halász megkérdezte:
– És akkor mit csinálnék?
– Leülnél, és élveznéd az életed – mondta a zsidó .
– Miért, szerinted most mit csinálok? – jegyezte meg erre a halász.”
A magyarság egyik feladata a példamutatás.
Most elsődlegesen egymásnak kell jó példával szolgálnunk!
Megjegyzendő, hogy múltunkhoz hasonlóan, hosszabb távon a jövőben ez más népek számára is feladatunk!
Egyértelműen jelzik a Kárpát-medence történelmi, kulturális, művészeti, népességi egybetartozását.
Mára bizonyítottá vált, hogy területét uralkodóan mindig is magyar génekkel rendelkező emberek lakták.
Hazug az állítás, mely szerint őseink a ma tanított honfoglalás idején érkeztek volna ide!
”
(magyarlegyenhited)
