A Magyar Ősvallás – Őskereszténység
TOMORY ZSUZSA PhS

Fényteremtés harangszava. Kakasd, Tolna megye

A MAGYAR ŐSVALLÁS:
ŐSKERESZTÉNYSÉG

A cím első szava: Magyar. 

Ezen van a hangsúly, s a továbbiakban erre az alapra építünk. Hogy ezt megtehessük,  a magyar műveltség legalapvetőbb ismereteiből kell elindulnunk. Valaha ezen ismerteket már születésünk előtti kilenc hónapban, édesanyánk szíve dobbanásával szívtuk magunkba, s onnan folytatódott ezen ismeretkör bővülése az előttünk kitáruló Élet hatalmas áradásával. Korunkban – látszólag – még keresve is nehéz megtalálni őseink műveltségének alapelemeit, ezért teljességük megértése szinte a lehetetlenség birodalmába tartozik. Nem hallunk ősszüleinkről, gondolataikról. Ha hallanánk, még mindig a pogányság átkával kisérne bennünket a világ, ősműveltségünk kiirtása lenne ismét célja. Magyar Adorján a térítésekkel kapcsolatban a következőket mondja:

 „Művelt nép, amelynek már van fejlett szellemi élete, fejlett vallása, más vallásért, más fölfogásáért a magáét nehezen hagyja el, kezdetleges nép azonban, amelynek még sem fejlettebb szellemi élete, sem fejlettebb vallása nincsen, könnyen fogad be valamilyet. Tiszta papirosra könnyen írhatunk, de ha olyanra akarunk írni amely már teleírva, akkor a már ottlevőt előbb el kell távolítanunk róla, ha ugyan lehet, de esetleg ez nem is lehetséges.

   Nekünk pedig okiratunk maradott arról, hogy Mátyás király korában, az 1470 körüli években, Jászberény környékén még térítgettek. Ez oklevélben IV. Sziksztusz pápa megdicséri Igal Fábián és Zarnasz Gergely szerzeteseket, amiért a kereszténységtől idegenkedő némely jászokat megtérítették. (Gyárfás István: ”A jász-kunok története.” Szolnok, 1883., III. kötet, 670. oldal.) Ha pedig ez így volt az ország szívében, Budától, a fővárostól nem messze, akkor gondolhatjuk hogy miképen állott a dolog a messzi Erdélyben. Az ott folytatott néprajzi tanulmányaim ideje alatt meg is győződtem arról, hogy ott még vagy 200 évvel ezelőtt is kellett legyenek akik csak névleg voltak keresztények de titokban még mindig ragaszkodtak természettisztelő ősvallásunkhoz.”

A római pápa látogatása Mátyás királynál. A kép hűen visszadja mindazt, amiről sokan igyekeznek megfeledkezni, vagy tudomást sem venni: a mindenkori magyar király hatalmasabb és tekintélyesebb volt a Vatikán vezetőjénél is. Felette földi hatalom nem létezett. Ezért is fontos megértenünk, hogy hazugság és ferdítés, miszerint Szent István idejében a magyaroknak be kellett hódolniuk a nyugatnak és vele együtt a Vatikánnak. A magyar király mindig is kívül- és felül állt az akkori hatalmi rendszeren. Nem mi függtünk tőlük, hanem fordítva.

A vatikáni zsinatokon a magyar király volt felkérve az elnöklésre. Vezetőink egyfajta ellenpólust alkottak és mindig ügyeltek arra, hogy a magyarság érdekei egy fikarcnyi csorbát sem szenvedjenek. Többek között, ezért is szúrtuk a nyugat szemét és a háttérben mindig iparkodtak arra törekedni, hogyan lehetne a Magyar Királyságtól megszabadulni.
Mátyás koráig erre nem sok esélyük volt, mert zömében olyan királyok vezették az országot, akik uralkodása alatt nem foghatott sem a fondorlat, sem a fegyveres agresszió hatalmukon. Jobb híján, így igyekeztek a magyarokkal jó diplomáciai kapcsolatot fenntartani és elismerni a totális szuveneritásunkat. Érdemes a korabeli levelezések között is kutakodni. Királyaink által, a pápának küldött levelek hangvételéből kiderül a hatalmi viszony. Királyaink egytől egyig élményszámban menő írásokat küldtek a pápának. Mátyás levelei is egyenesen zseniálisak voltak, amit maga, jó királyunk fogalmazott ékesebb latinsággal, mint azon személyek írhattak volna ilyet, akiknek anyanyelvük volt. A levelekből is pontosan kitűnik, kinek, hol volt a helye a nemzetközi ranglétrán.

forrás: http://uzenetblogol.blog.hu/

Mani püspök

(kr. u. 216 – 276. ferbruár 26.)

Anyja pártus fejedelmi dinasztiából származik – apja pártus udvari körből. A szír nyelvnek egyik dialektusában írt.

Manicheizmus

A manicheizmus az ókori Perzsia területén a pártus Mani püspök által alapított vallás. A világvallások közül mára egyet teljesen elfelejtettünk, de mégis itt van közöttünk, akár a mindennapjainkban is – több ezer év elteltével is hatással van ránk. Annak tudata, hogy valahol mindannyian a Fényből származunk, valami nagyon ősi belénk ivódott tudás lenyomata kell legyen.

A manicheizmusról, azaz Fény követőiről alig hallani manapság, pedig egykoron a legnagyobb világvallás volt, amely Perzsiából kiindulva bejárta Európa és Ázsia majd minden országát, sőt Afrika legtekintélyesebb birodalmát, Egyiptomot is. Eltűntében szerepet játszott eretnekségként való üldözése, mely következtében az Igazság Egyházának (miként magukat hirdették) szinte összes dokumentuma megsemmisült.

Mani rabszolgaként egy özvegyasszonynál élt. Az asszony halálakor, 12 éves korábban megörökölte annak könyvtárát, A könyveket a hölgy egy korábbi lakójától, Buddastól kapta. Buddas mestere Scythianos volt. Mani tanai buddhista közvetítéssel, a szkíta ősbölcsességből származik. Felőle ráreflektálhatunk a magyar ősvallásra. De ez nem azt jelenti, hogy mi manicheisták voltunk.

A kövirózsa népi gyógyászatunk egyik legalapvetőbb gyógynövénye. Már az ókor óta ismerjük és használjuk különféle gyógyászati célokra.

A gyógynövényekkel foglalkozó kutatók egyik fő célja, hogy felderítsék a jól ismert népi gyógynövények hatásmódját, hatóanyagait, és embereken végzett vizsgálatokban felmérjék hatásosságukat. A törekvéseket gyakran siker koronázza (ezt igazolja a modern orvoslás részének tekintett több tucat gyógynövény), de néha még a látszólag evidens gyógyhatások bebizonyítása is várat magára és meglepő nehézségekkel jár.

A latinul sempervivum, (örökké élő) néven ismert növény rendkívüli alkalmazkodóképessége miatt kapta nevét. Egyszerű, mégis szép megjelenése miatt, rendszeresen ültették télikertekbe, és előszeretettel használják a mai napig. Számos gyógyhatása bizonyított.

A húsos levelű virág legfőbb hatóanyagai a csersav, a gyümölcssav, a C-vitamin, a szabad aminosavak, a flavonoidok és a nyálkaanyag.

A népi orvoslásban gyakran használják a növényt gyulladáscsökkentő, hűsítő, összehúzó hatása miatt.
Húsos levelei leginkább az aloéverára emlékeztetnek, ám magas csersav, gyümölcssav, C-vitamin, és számos különféle szabad aminosavak tartalma miatt használták leginkább gyógyászati célokra. Virágát elvágva, eltörve, kellemesen hűsítő nyálkás anyag szivárog a növényből, amit előszeretettel használtak gyulladáscsökkentőként, napégés, vagy könnyebb égési sebek hűsítésére, illetve sebek lezárására. Kipréselt, zselés nedvét használhatjuk.

A következő betegségek, sérülések, gyulladások kezelésre használhatjuk

• fertőzések,
• rovarcsípések,
• vágott sebek,
• égési sérülések
• ajak herpesz,
• futószemölcs leszárítására
• fülfájás enyhítésére (fülbe csepegtetve)

Szépségápolásban is használatos, ha nedvét egyszerű gyógyszertári krémmel keverve májfoltok, vagy egyéb bőrelszíneződésekre, pattanásokra kenjük.

Napégések enyhítésére, nedvét olíva olajjal és néhány csepp levendulaolajjal keverjük össze és óvatosan dörzsöljük a bőrünkbe.

A kövirózsának nincsenek ismert, káros mellékhatásai!

forrás: Internet

Érzelmi, tudati gátak hatásai a fizikai testre

Gátak
Normál tudatállapotban a fizikai test a tudat alatti tudatba táplált ösztönök kielégítésén munkálkodik, melyre a tudat felhasználásával tehet szer. Mivel a tudatba gátak vannak beépítve, így a test vágyainak kiélése kontroll alatt van. A gátak egy szelep- vagy zsiliprendszer szerint működnek. A szelepek reteszelve vannak, s részben a tudatba beépített alapnormák DNS, és a szerzett gátak (társadalmi morál, tabuk, stb.) által működtet, zsilipek szabályozottak.
A gátak szerepe az, hogy az ösztönöket kordába tartsák, s csak a tudat és tudatos tudat által engedett mértékben nyíljanak fel a zsilipek, hogy a szelepek által a gátak átjárhatóak legyenek. Az ösztönök kiélését jutalomként is felfoghatjuk. Az értelem, elme által kimért jutalomként részesülhet a test az élvezetek és a gyönyörök kiélésének lehetőségében.
Amikor a szuperego – felülbírálva az ego döntését – az ego által felnyitott zsilipeket reteszelve, elzárja a szelepeket, akkor elfojtásról beszélünk. Ez az ami a test és a lélek harmóniájának megbontásához, megbetegedéshez vezet.

Gátak, zsilipek, kapuk, szelepek
Az ember fizikai testének működése az ETK-ban beprogramozott és a DNS-ben található gének által az ösztön ÉN-be található program teljes kiélését célozza meg.
A teremtő elme által adott program a szeretet-energiára épülve a kéjvágy, gyönyör, öröm, boldogság és szeretet IDEÁLJÁT testben IDEOPLASZTIKA-ként megélni.
Az emberi testben lévő ösztön ÉN ezeknek az ideáknak a megélésére sarkallja a fizikai testet. Nézzük meg azt, hogyan történik ez az ember fejlődése során.
Magzat és csecsemőkor
A magzat 100 %-os ÖSZTÖN ÉN-nel rendelkezik. Azaz a DNS által megírt teremtő program korlátozás nélkül áramlik az egész testben. Mivel az ösztön ÉN zavartalanul kiélheti az összes vágyprogramot, így a csecsemőknél az ösztönvágy tökéletes testi-lelki harmóniájáról beszélünk. A magzat és csecsemő önmaga is kis zárt világában (mikrokozmoszában) él, számára nem létezik a külvilág. Így tehát nem akadályozzák gátak a testi és lelki harmóniát, azaz az áramlatok útjába nincsenek beépítve mesterséges akadályok. A csecsemő boldog.
Az áramlatokról
Mint a blokksémáról is látható, az ösztön ÉN-ből áramlatcsatornák indulnak ki és összekötve a tudatalattit, testet, tudatos tudatot, majd a felettes ént behálózzák az egész testet. Tehát az ember testi és lelki alkotóelemei az áramlatokkal mint érzelmi húrokkal össze vannak hangolva. Ezen az érzelmi húrrendszeren keresztül bizonyos élmények hatására elönti a testet a kéj, gyönyör, öröm, szeretet és boldogságérzet.
Ugyanígy behálózza a testet az értelem húrrendszere, mely a tudatos tudat és tudat-felettiből kiindulva szintén behálózza az egész testet. Míg az érzelmi áramlatok az ösztön én felől felfelé áramlanak a testben, addig az értelmi áramlatok lefelé áramlanak a felettes én felől az ösztöncsakra felé.
Ezeknek a le és felfelé folyó áramlatoknak az élet fejlődése során mesterséges gátakat állít az ember. A gátakba terelt áramlat élmények kiélését szabályozza, s az áramlás útjába mesterséges gátakat épít be, melyeken zsilipekkel szabályozza az áramlatok áramlásának sebességét és mennyiségét. Az értelem áramlatok kapukkal vannak szabályozva, míg az érzelem áramlatok zsilipekkel. A természet azonban visszacsatolásként két szelepet épített be, melyek a katasztrófa elhárítás érdekében akkor amikor az elme oldala felől a test felé teljesen lezárjuk az értelmi kapukat, s ezzel másodlagos cselekvésként zsilipeljük (elreteszeljük) a test felé történő érzelmi áramlatokat, a testben fellépő káros feszültségek levezetésére hirtelen kinyitnak. Ezzel mai szóhasználattal, mintegy „leengedjük a gőzt”.