1. Az „Élet-formula” ismételgetése
Az „Élet-formula” meghallgatható változatát kérd e-mail-ben.
Az „Élet-formula” helyes kiejtése fonetikus leírása alapján:
Áljá, Nyina áná, Szozdátyel, Fárhát átá,
Áljá Áját 37 40 6 8 10
Áljá Ljázát Szelennoj
Áljá Ujgur Áját Áljá
Tovább a teljes bejegyzéshez »Az életet nem veszélyeztető, de rendkívül sok kellemetlenséggel és fájdalommal, emiatt életminőség romlással járó megbetegedés alapja a pes planus (lúdtalp) .
Mi is valójában a lúdtalp ?
Lúdtalpról akkor beszélünk ha a láb boltozatos szerkezetei csökkennek , vagy eltűnnek . Ilyenkor a láb hosszanti tengelye körül kissé kifele fordul , szalagok túlnyúlnak , csontok átrendeződek az izmok tapadási pontjai máshova kerülnek így más lesz a húzási irány fokozva a már kialakult rossz lábszerkezetet.
A lúdtalp következményei , azaz a lúdtalp a ludas ha :
Tovább a teljes bejegyzéshez »Mit jövendölnek Magyarországnak az ősi szent iratok, próféciák, jóslatok?
Az utóbbi 20 évben Magyarország fénysebességgel rohan egy olyan szakadék felé, amely akár az örök vesztét is okozhatná hazánknak. Ki kell ábrándítanom a szakadékba zuhanásunkra várakozó törekvőket, mert ez a tragédia nem fog bekövetkezni!
Hazánk történelmére visszatekintve (még akkor is, ha az nagyrészt el van torzítva) láthatjuk, hogy már többek is kísérletet tettek országunk és népünk elpusztítására, vagy „jó esetben” csak rabszolgaságba kényszerítésére, ám ezek a próbálkozások sem voltak eredményesek.
A Húsvét energiáiról…
„Már most lehet tudni, hogy Húsvétkor nagyon erős energetikai kapuk nyílnak, a gyógyítókat, és tanítókat mind felhangolják a 6. és a 7. dimenziós energiákra.
Húsvétkor kritikus tömeg szintjén felhangolják az embereket a 5. dimenzióra. Természetesen nem egyik napról a másikra, és éppen ezért ez már elkezdődött március 21 körültől, és kitart június 21 körülig.
Ebben az időszakban: Intenzív a frekvenciahangolás, ezért ne lepődjünk meg a nyomottság érzésén – fejfájás, szédelgés, émelygés, izületi és végtag „fájdalom”, álmok intenzív beindulása, rendkívül erős hangulat változások… – ezek mind – mind ezzel járnak…. mondhatnám: „természetes”, vagy „normális”…
Nagyon fontos!
Kérjünk mindig regenerálást és balzsamozást Raffael és Rafffaela Arkangyaloktól!
Minden fájdalom és félelem mögött, minden helyzetben keressük a szerethetőt, mindenkiben, minden emberben keressük és találjuk meg az Istenit és az Istennőit, lássuk az ember mögött a lelket!
A fájdalom helyett, annak újra meg újra mormolása helyett, figyelmünket a szeretetre irányítsuk, de úgy, hogy közben ne nézzünk le senkit! (könnyen bekapcsolódik a spirituális egó: a lenézés ugyanúgy kirekesztő energia, elkülönülést eredményez, így nem jön létre az egység, vagyis a mások kirekesztésének – csak azért mert más úton jár – semmi köze a szeretethez!)
Keressük és találjuk meg minden emberben a szerethetőt!
Mert így polarizáljuk át a félelem és fájdalom rezgéseket szeretet rezgésekké!
Ez a dimenzóváltás: a lélek fájdalom rezgéseinek visszahangolása és visszapolarizálása az 5. 6. 7. diemnziós (frekvenciatartomány) szeretet rezgésekre… a szeretet tudatállapotába…”
Csatornázta: Vaktor Orsolya
A Magyarok NEM azért jöttek a Kárpát-medencébe, hogy a nyugatnak meghódoljanak, hanem azért, hogy a hun es avar birodalmakat helyreállítsák és hogy az Atilla által létrehozott turáni népek egységét visszaállítsák.
Merjünk MAGyar lenni és ne szégyelljük nagyságunkat és elfelejtve azt hogy ellenfeleink, akik nem szeretik a magyarságot mindenáron, megpróbálnak bennünk bűntudatot kelteni el nem követet bűneinkért!
Ne törődjünk ezzel, emeljük fel a fejünket és nézzünk a NAPba, mert az ősi hagyományok bennünket Sapir-nak azaz szabírnak neveznek és ez sumerül azt jelenti, hogy Naparcú (FÉNYarcú)!
Tovább a teljes bejegyzéshez »Fellebbenti a fátylat arról, amit Biblia összeállítói és a judeo-kereszténység képviselői átírtak, eltakartak, elhomályosítottak. Mindezt tréfásan Saul rabbi huncutságainak nevezhetnénk, ha lenne kedvünk tréfálkozni. De nincs. Túl sokat vesztettünk, túl sok ártatlan vér folyt el, túl sok rovásírásos pergamenről vakargatták le idegen kezek a tintát és írtak rá helyette latin betűkkel egy szánalmas, hazug, új történetet. E latin betűk papjai az Isten és az ember közé tolakodtak, mintha Isten és az ember között tolmácsra lenne szükség, mintha Isten olyan nyelven beszélne, amelyet csak õk érthetnek – írta Friedrich Klára Badinyi művéről.
1945-ben az egyiptomi NAG-HAMMADI-ban megtalálták az apostolok írásainak kopt nyelvű másolatait. Közülük a legnagyobb érdeklődést Mária Magdolna, helyesebben Magdalai Mária evangéliuma váltotta ki. Õ valószínűleg a mózesi törvényeknek és a nőgyűlölő Péter apostolnak köszönhetően értékelődött le, holott tudós asszonyként méltó társa volt Jézusnak.
Forrás: magyarno.com
Aki a magyar hitvilágot a maga valóságában és transzcendenciájában szeretné megérteni, nem korlátozhatja megismerési körét arra, amit a fizikai világban talál. Vannak olyan igazságok, amelyekhez fel kell tudni emelkedni. Ilyen annak megértése is, hogy a magyarság ősi vallása fényvallás volt.
Vágjunk a közepébe! A fényvallás, mint ahogyan az elnevezés is mutatja, a fénnyé válásról szól. Fénnyé azonban nem úgy válunk, hogy eltűnik a testünk és egy magasabb dimenzióban találjuk magunkat, minthogy az embernek jelenlegi létmódozatához elengedhetetlen a teste. Sokkal inkább arról van itt szó, hogy az élő isteni Fény egyfajta közvetítőjévé, átadójává válhat az, aki valóban képes önmagát Fénybe öltöztetni. Még pontosabban fogalmazva a megfogalmazhatatlant, a fényvallás a hívője vagy inkább a tudója és gyakorlója számára azt jelenti, hogy ő képes a Fény világában is létezni. Ez a Fény meditatív úton közelíthető meg és természetét tekintve nincs benne semmiféle anyagi. Ez a végső valósághoz tartozó Fény, amelyet talán a metafizika szóval illethetnénk, de akkor is csak közelítő és könnyen félreérthető formában.
A magyar ősvallásban a Fény egyszerre jelentett egy misztikus egységélményt, egy fényélményt és egy tudati fokozatot is. Ebből is látszik, hogy a vallás középpontjában a beavatás állott. A beavatásra való felkészülésre pedig nem lehetett sajnálni az időt és az energiát, mivel itt nem kisebb volt a tét, mint önmagunk megváltása. Aki ugyanis nem képes önmagában átalakítani a sötétséget fénnyé, az nem veheti fel a harcot a világában sem a Sötétség erőivel szemben.
Az magyarság fényvallásában ez egy tudatosan vállalt küldetésként képződik le. Ezért méltán nevezhetjük mágus-vallásnak vagy táltos-vallásnak is. Sőt, egyfajta őskereszténység bontakozik ki lelki szemeink előtt, amikor a magyarság vallását tanulmányozzuk.
A szkíta kereszténység voltaképpen napkereszténység, amely ősi gnosztikus hagyományokat is magába olvaszt. Tehát a gnózis, mint önismeret és istenismeret, megtalálható a fényvallásokban. Elterjedt a magyarokról hajdanán, hogy tűzimádók voltak. Nos, valóban imádták a tüzet, de annak a misztériumát helyezték előtérbe, vagyis a Fényt. A fényélményeik miatt állították azt az eleinkről, hogy imádták a tüzet.
Valaha a Fény útja egyet jelentett a Teremtőhöz vezető úttal. Ez volna egyébként a vallások lényege. Az egyéni ember szintjére vetítve ez a folyamat azt jelenti, hogy létezésünk középpontját miként helyezhetjük át az időtlen, az örökkévaló, a halhatatlan Énünkbe. Ezért elválaszthatatlan a beavatás és a fénytermészet a vallástól magától.
A magyar fényvallás voltaképpen napimádó, de ez nem félreértendő. Al-Bakri írja egy helyütt, hogy a magyarok „egy olyan nép, amelynek a magasságos Istenen kívül nincs más istensége. Az ég Urában hisznek és az Ő egyetlen Hatalmasságában”. Ha megfigyeljük az eredeti Naphimnuszokat és nem vagyunk a sztereotípiák rabjai, akkor feltűnhet számunkra, hogy minden korban a Napot tisztelve az egy Istent imádták nem csak a magyarok, hanem sokan mások is. A Teremtőnek a különböző tulajdonságai kaptak más és más elnevezést, sőt egy idő után személyiséget is. De hiba volna ezt összekeverni a többistenhittel, mint ahogyan sokan teszik. A Napisten éppen úgy a Teremtő része, miként az angyalok és szentek.
A magyar fényvallás sok tekintetben rokonítható a zoroasztrizmus hitvilágával, amelyben a Világosság és a Sötétség, a Fény és az Anyag, a Jó és a Rossz örökös küzdelme bontakozik ki. S valóban, tetszik vagy sem, az ember ebben a tusában vesz részt. Azzal a megkötéssel, hogy elsősorban mindenkinek önmagában kell és lehet csak leküzdenie a sötétséget. Tehát a legnagyobb próbatétel a Fény útján járónak nem más, mint bebizonyítani érdemességét, rátermettségét, ily módón beavatottá válni és megvilágosodni. Ezzel járulhat hozzá a Világosság Urának győzelméhez. Ez egyfajta sorsszerűséget is előrevetít és egy heroizmussal is együtt jár.
Ezt a szintet – a beavatottá válást – bárki elérheti. Így az egyén megválthatja önmagát, de a folyamat ott nem áll meg, hanem bővül. Hiszen a beavatott a közösség javára, majd a nép üdvéért és végül a világért is képessé válhat tetteket véghezvinni.
Mindez azonban csak a valódi szakralitás (szentség) által valósulhat meg. Ha eltér valaki a magasrendű szellemi céloktól, akkor nem érheti el azt a morális és tudati fokozatot, amelyen a Fénnyé válása folytatódhat, s leperdülhet az útjáról.
A Fénynek több követét is ismerjük a történelemből, de elég sokat sajnos nem. Ám ez az ismeret véleményem szerint csak annyiban hasznos, ha bennünket arra ösztönöz, hogy belső erőnket fejlesszük. Sem a kivagyiság, sem az öntetszelgés, sem a saját nagyszerűségünk bizonygatása nem tartozik hozzá a Fény valódi mivoltához, mely csak csendesen világít a sötétségben és teszi a dolgát.
Boldog napot!
Forrás : http://boldognapot.hu/blog/fenyvallas-a-feny-utja-a-magyarsag-osvenye-2/