Oldódási állapot
Még mindig azzal kell foglalkoznunk, hogy mi történt 2012.12.21 után, hiszen hiába járunk benne a 2013 esztendőben, a változásokat még mindig nem tudtuk utolérni. Képzeld el, hogy hosszú-hosszú ideig ültél fagyos vízben. Utána hiába mész át az éltető forró fürdőbe, meglepően sokáig tart mire a tested megszokja a hőmérsékletváltozást, mire úgy igazán felmelegszel.
Több mint húszezer évig éltél fagyos vízben – tavaly december végén átültünk a forró fürdőbe: ne gondold azt, hogy pikk-pakk megszokod a változást.
ADJ IDŐT MAGADNAK, hogy felzárkózz az új energiához. A körülötted lévő energia megváltozott, mint az iménti példa során a fürdő hőfoka. S a fagyos víz után a forrót is jegesnek érezzük, pedig már beindult a felmelegedés. Csak adj időt magadnak.
Éppen ezért, az év első hónapjai, még bőven a március is erről szól: felzárkózásról, türelemről.
Akárcsak a testednek, a tudatodnak is időre van szüksége ahhoz, hogy megszokja a megváltozott környezetet. Az energia, ami körbevesz gyökeresen más, nem hiába hívjuk ÚJ-nak. Sokszor nem fog működni az, amit megszoktál. Lehet,hogy a régi gyógyító módszereid, technikáid nem fogják hozni a megszokott eredményeket. Légy türelmes, nem veled van a baj.
Légy rugalmas, fedezd fel, hogy mindent lehet másképpen is csinálni. Lehet, hogy egy meditáció, egy jógaóra vagy egy léböjt teljesen mást fog adni, és nem fogod azt érezni amit megszoktál. De a hétköznapi dolgaid, örömforrásaid sem fogják hozni az elvártakat.
Légy elfogadó magaddal szemben is! Azaz ne hibáztasd magad azért, mert mostanában furcsaságokon mész keresztül. Ne hibáztasd magad azért, mert csak pihenni szeretnél, és semmi energiát nem érzel semmihez. Sokadszorra írom, de fontos: légy türelmes magaddal szemben – csakúgy mint embertársaiddal. Ügyelj arra, hogy mindenki egy nehéz, felengedési állapoton megy keresztül, ezért könnyebben jöhetsz ingerült állapotba, vagy úgy érzed, hogy semmi sem motivál. Ez utóbbi miatt ne aggódj, ha azt tapasztalod magadon, hogy nincs semmi, ami megmozgasson, mert csak ülnél egész nap és pihennél.
S csináld azt, mintha egy fagyban töltött nap után a forró kádban tennél: csak pihenj, lazíts, és engedd el magad minél jobban. Engedd szétfolyni a tested, akárcsak a tudatodat. Mint ahogyan a fagyott részek felmelegednek, oldódnak, beindul a mozgás, nő a rezgés: ez egy szétfolyáshoz hasonló állapot, akárcsak amikor a jég felolvad.
* * *
A tavaszi Napéjegyenlőségig biztosan kitart ez az állapot, de meg merem kockáztatni, hogy az év első felében egy szinten folyamatosan jelen lesz ez a furcsa időszak. Akár egész évben is. Mert minden az energiáról szól most. Elképesztő ingadozásokat tapasztalhatsz: az energia végletessége van jelen. Egyszer nagyon fent, és tele vagy pozitív dolgokkal, egyszer pedig a teljes mélységeket élheted meg. Végleteket.
De ez pont azért történik, hogy a végletek feloldódhassanak! Hogy ne kelljen az egyiket VAGY a másikat választanod, hogy ne legyél poláris. Egyszerűen csak éld meg mindazt, amit hoz az élet!
S a végletek szépen lassan be fognak olvadni egymásba.
Ez egy új tapasztalás: senki nem élte még át! Tehát nincsenek róla könyvek, amit el tudnál olvasni, hogy mi is történik ilyenkor, és pontosan mit is kéne csinálnod. Hanem egyetlen egy dolgot tehetsz, megkeresed a belső stabil központodat, a belső Vagyok-Aki-Vagyok állapotodat. Esetleg keress egy olyan létezőt, aki ezt meg tudja élni, és a társaságában Te is könnyebben megtalálod önmagad belsejét. Minden arra tanít, hogy ide betalálj, ebbe a pontba, ahol a végletek egymásba olvadnak.
* * *
A régi energia csapkod, haláltusáját éli. A jég féltve próbálja megőrizni formáját, és ellenáll: de nem tud nem megváltozni, bárhogyan is próbálja. A jégkockák, az elkülönült vízcseppek most egymásba folynak, csatlakoznak. Az az energia, ami a jeget fenntartja, az elkülönültséget élteti, még létezik, de olyan, mintha forró fürdőbe dobtuk volna: nem sokára fel fog olvadni.
Képzelj el egy nagyon önző embert, tele félelemmel, egy szkafanderbe bújva éli a világtól elkülönült életét. Azt hiszi, hogy ez a szkafander megvédi őt mindentől. S ahhoz, hogy ezt fenntartsa, mindig energiát kellett elvonnia a környezetétől: kiválasztani az oxigént, a tápanyagokat, hogy a belső szkafander-világa életben maradjon. Mert ez az ember azt gondolta, hogy a világ az szörnyű, pusztító, és csak úgy lehet létezni, ha ezt szkafandert magára ölti.
S most ez a szkafanderes ember azt látja, hogy megjelentek körülötte a szabadon mászkáló és lélegző emberek – ezzel mutatva, hogy a szkafander valójában teljesen felesleges. Ám ha azt hiszi ez az ember, hogy az ÉLETE FÜGG A SZKAFANDERTŐL, akkor semmilyen körülmény ellenére sem fogja levenni. S elfogy az oxigén, elfogy a tápanyag, amik bejutnak, mert minden megváltozott maga körül.
S akkor jön a haláltusa. S ha ez a szkafanderes ember nagyon önző volt, nagyon sok a gonoszság és a hatalomvágy a szívében, akkor haláltusájában mindent megpróbál még utoljára elpusztítani. Ez hangos. Ezt közvetíti a média. Ezt fogod látni idén, ahogy ez a hangosan haldokló régi energia szépen lassan kimúlik. Csak ezzel lesz tele a levegő. Ám VALÓJÁBAN már nincs szükség szkafanderre. Már létezhetsz szabadon, védelem és félelem nélkül. 🙂
Te döntesz, hogy mikor veszed le a védelmedet jelentő szkafandert… Vagy hogy a haláltusáját vívódó régi energiára fókuszálsz, ami félelmet fog benned kelteni – vagy együttérzéssel elfordulsz, és megengeded, hogy minden azt tapasztalja az univerzumban, amit választ. Te mit választasz?
Jó tapasztalást! 🙂
Ne feledd: minden érted van!
Kiss Balázs Kunó
forrás: http://csillagmag.hu