A jövőt ki-ki magának alakítja, döntéseivel, cselekedeteivel.
A lehetőség mindenkinek adott a helyes döntésre, az előrelépésre, csak élni kell a lehetőséggel, és tudatosan TENNI KELL érte!
Most nagyon komoly lehetőségek adottak, hogy változtassunk sorsunkon, tudatos, jól átgondolt döntésekkel, ha tudatosan teszünk annak érdekében, hogy a változások bekövetkezzenek, megteremtjük a felemelkedés lehetőségét.
A http://fenymag.hu/ oldalon, ehhez próbálok az ide összegyűjtött tanításokkal, gyakorlatokkal segítséget nyújtani.
Az idő halad 2012. december 21. fontos fordulópont mindannyiunk életében, ennek felismeréséhez nagy segítség Szabó Judit alábbi előadása:
2012 a kapuk záródnak
Igazságot Magyarországnak!
Komolyan kellene végre venni a tényadatokat és tenni valamit a fennmaradásért. Nem elegendő az eddigi rossz magyar szokás szerint legyinteni és mindent elintézni azzal, hogy ugyan, én egymagam mit tegyek, úgy sincs eredménye. Ennek az időnek vége kell, hogy legyen. A magyarság egyik feladata a példamutatás. Most elsődlegesen egymásnak kell jó példával szolgálnunk. Megjegyzendő, hogy múltunkhoz hasonlóan, hosszabb távon a jövőben ez más népek számára is feladatunk!
Egyértelműen jelzik a Kárpát-medence történelmi, kulturális, művészeti, népességi egybetartozását. Mára bizonyítottá vált, hogy területét uralkodóan mindig is magyar génekkel rendelkező emberek lakták. Hazug az állítás, mely szerint őseink a ma tanított honfoglalás idején érkeztek volna ide.
Honfoglalás, ezt a szót a nyelvújításkor Kazinczy maga is szabadkőművesként, az ő megbízásuk alapján találta ki. A fellelhető korabeli iratok alapján őseink soha nem használták ezt a szót. Mindig hazatérésről, vagy visszatérésről beszéltek.
Tovább a teljes bejegyzéshez »Kozsdi Tamás : Hun erkölcs
I. Lesz úgy, hogy emberek, szervezetek, népcsoportok megkérdőjelezik mindazt, amiben mi hiszünk, ami a mi jogos örökségünk. A múltunkat meg lehet kérdőjelezni bárki által. De figyeljetek arra, hogy a megkérdőjelezés milyen szándékból ered. Mert valamit leszólni könnyű, de más érvekkel megtámadni már nehéz. Vegyétek észre ki az, aki csak támad, és ki az aki jogosan érvel. Ne féljetek hitetek és az igazatok mellett kiállni, és ne aggódjatok amiatt, ha nem tudjátok miként felelhettek a rosszindulatú támadásra. Legyetek hűek a hitetekhez, s a válasz is megadatik.
HOL KEZDŐDIK A FELELŐSSÉGÜNK:
MINDEN GONDOLATODAT SZÁMONKÉRIK!
A Halak Világhónap kezdetén Jézus Krisztus egy ősi Törvényt, leegyszerűsítve adott át nekünk.
E Törvény szerint a földi világban, ha bármi nekünk nehezen megy, addig kell gyakorolnunk, amíg az, általunk, spontán módon is sikeressé nem válik.
Nos, éppen ugyanez vonatkozik a gondolatainkra, érzelmeinkre, szavainkra és a végrehajtott cselekedeteinkre: mindezeket (is) addig kell gyakorolnunk, amíg bennük meg nem jelenik az Érdek Nélküli Szeretet.
Vagyis: mindaddig kapjuk az általunk, valamikor, valahol elrontott feladatokat, amíg az elkövetett hibáinkra rá nem jövünk, s ki nem javítjuk őket.
Miért egyszerűsítette le az információt Jézus?
Tovább a teljes bejegyzéshez »Liszt kisokos
Ember legyen a talpán, aki a polc előtt állva kiigazodik a számtalan lisztféle között. Ebben próbálunk segítséget nyújtani: mit, miért és mihez használjunk?
Az emberi táplálkozásban a gabonafélék csoportjába tartozó növények (pl. búza, kukorica, rizs, árpa, rozs, zab, tritikále, köles, cirok, pohánka, amarant, tönkölybúza) a legfontosabbak, mert szemtermésük energiában gazdag, jól tárolható, viszonylag egyszerűen feldolgozható és sokféleképpen felhasználható.
Többségüket már több ezer éve termesztik. A különböző gabonaféléknek eltérő az éghajlat- és talajigénye. Hazánk természeti adottságai elsősorban a búza, kukorica, árpa, rozs és zab termesztésének kedvez.
A gabonafélék őrlése során lisztet, darát és korpát állítanak elő. A liszt a gabonafélék terméséből őrléssel és részleges héjeltávolítással nyert finom szemcséjű termék. Tágabb értelemben a gabonaőrleményeken kívül a gumók, hüvelyesek őrleményeit is a lisztek közé soroljuk (pl. burgonyaliszt, borsóliszt).
A lisztek csoportosítása többféle szempont szerint történhet:
• gabona fajtája alapján (búza, rozs, rizs, kukorica)
• szemcseméret alapján (sima liszt, fogós liszt – ld. alább)
• hamutartalom alapján (izzítás és kénsavas kezelés után visszamaradó anyag, amely a színét adja a lisztnek)
A gabonaszem fizikailag is szétválasztható három fő része a héj, a magbelső és a csíra. Az összetevők eltérő koncentrációban vannak jelen ezekben. A héj a fő cellulóz-, élelmirost-hordozó rész, az alatta lévő rétegek ásványi anyagokban és vitaminokban gazdagok. A magbelsőt főleg keményítő és fehérjék alkotják, jelentős a cukor-, zsír- és ásványianyag-tartalma. A csíra szintén gazdag ásványi anyagban, A- és E-vitaminban.
A hagyományos feldolgozás során a gabonaszem eredeti vitamin- és ásványianyag-tartalmának 20-80%-a, rosttartalmának mintegy 90%-a kerül a korpába, de elvész a gabonaszem héja alatt lévő értékes fehérje- és zsírsav-komponensek jelentős része is. Ezért táplálkozástani szempontból előnyösebb a gabonaszem szinte összes alkotóját tartalmazó, teljes kiőrlésű lisztek használata.
Melyiket válasszam?
Tovább a teljes bejegyzéshez »A korong megfejtése tehát Badiny Jós Ferenc olvasatában:
„Oltalmazónk! Minden titok dicső Nagyasszonya!
Vigyázó két szemed óvjon Nap atyánk fényében”
Bár a korongon lévő rovásjegyeinkről ennek ellenére sem mondhatunk le, teljes mértékben egyetérthetünk Badiny Jós Ferenc következő mondataival: „Ez a tatárlakai amulette az emberiség első értelmes és nyelvtani szabályokat is tartalmazó írásemléke. Így a történelem a Kárpát-medencében kezdődik, ezzel az írásbeliséggel.”
http://www.magyarvagyok.com/kultura/hungarikum/osmagyar-nepmuveszet/rovasiras/460-Tatarlaki-lelet.html
1.
További videók a bejegyzésre vagy a lenti gombra kattintva láthatóak.
Tovább a teljes bejegyzéshez »
Indián és magyar rovásjelek hasonlósága
Az effajta hasonlóságokat a szerzők többsége vagy fel sem ismerte, vagy a véletlen egyezéssel magyarázta – azonban a véletlen matematikai ellenőrzése nélkül. A Nemetz Tiborral, a Matematikai Kutatóintézet munkatársával közösen végzett valószínűség-számítás segítségével sikerült tisztázni, hogy e hasonlóságok az írásrendszerek genetikus kapcsolatának köszönhetők.
INDIÁN-MAGYAR ÍRÁSTÖRTÉNETI KAPCSOLATOK
-ELSŐ RÉSZ
Bevezető
A székely rovásírás eredetének négy évtizedes kutatása során nyilvánvalóvá vált, hogy a székely jeleknek a világ legtávolabbi tájain is sok megfelelője van. E cikkben a székely írás és az amerikai indiánok legkorábbi jelkészletének párhuzamait mutatom be.