A Büün, a 9 bűvölet vallása és a táltosok Az ős-uráli világképtől a részlegesen fennmaradt BÜÜN vallásig hosszú volt az út . Mivel összegző vallásról van szó, külső hatások bővítették az eszmevilágot, a lényeg változatlanul hagyása mellett.
Például szellemi hatás Kína, Mongólia, és Tibet felől a Rábaközi tudók gyógymódjaiban is felismerhető, még a X.-XI. században is élénkek lehettek kapcsolatok Kína felé.
Tehát a BÜÜN vallás rokon a tibeti Bőn sámánizmussal, azonkívül hatások érték a kelta druida kultúra révén is. Mongol törzsek a BÜ szót használják a sámán megnevezés helyett.
A rábaközi táltosok családi hagyatéka lett ennek a dualista világképnek a félig tudatos félig szerencsés átmentése a modern világba sokféle formában.
A legfontosabb tétel : Harmóniában élni a természettel . Egyszerűen hangzik, ám valójában igen nagy felismerést tételez fel: azt hogy a természetben mindennek és mindenkinek rendeltetése van. Például: A nő és férfi egyaránt kiegészítik egymást, termékenyítőleg hatnak egymásra. Mindkét minőség tartalmaz aktivitást és passzivitást, mindkettő hat és mindegyikre lehet hatni, mert mindegyik alakító és alakuló. Az „iker-örvénylés” dualitásában ez az istenség lényege. A szerelem, a vágy, a szexualitás pedig az isten teremtő erejének megnyilvánulása. A rossz, a romboló, pusztító erő, melyet a vallásokban a „sátán” testesít meg, e duális viszonynak nem tartozéka, csupán egy kívülálló, aminek hatása a nemek közti harmónia megbontása.
Ennek a világnézetnek az alapja az a tétel, hogy a világban minden csigavonalú, spirális pályán mozog, örvénylik . Mai tudományos megfogalmazásban: mőbiusz tórusz alakú, teremtő-elnyelő térdimenzióban zajlik az életnek nevezett folyamat.
„Az egyik örvényt egy ellenörvény stabilizálja és tartja mozgásban, és viszont. Az örvények metszetei körpályák. Ez az emberi lény eseményhorizontja.
1725, Bartha Andrásné pere: -Kitől tanulta az orvoslást, mikor és hol, könnyen-e? -Az orvoslást tanulta bátyjától, Balási Páltól, s maga is táltos, Ersók leánya is, úgy született is két foggal az ínye között. – Tanított-e másokat reá, kiket és mi módon? A táltosságra nem tanított senkit, mert azt az Isten anyja méhiben úgy formálja. – Ha táltos micsoda erejek, s tisztek van a táltosoknak? – Viaskodnak az égben a birodalomért. – Gyalog ment-e oda, vagy másképp? – Az Isten vitte a maga szárnyai alatt és szárnyakat ad, mint a madárnak.
Például szellemi hatás Kína, Mongólia, és Tibet felől a Rábaközi tudók gyógymódjaiban is felismerhető, még a X.-XI. században is élénkek lehettek kapcsolatok Kína felé.
Tehát a BÜÜN vallás rokon a tibeti Bőn sámánizmussal, azonkívül hatások érték a kelta druida kultúra révén is. Mongol törzsek a BÜ szót használják a sámán megnevezés helyett.
A rábaközi táltosok családi hagyatéka lett ennek a dualista világképnek a félig tudatos félig szerencsés átmentése a modern világba sokféle formában.
A legfontosabb tétel : Harmóniában élni a természettel . Egyszerűen hangzik, ám valójában igen nagy felismerést tételez fel: azt hogy a természetben mindennek és mindenkinek rendeltetése van. Például: A nő és férfi egyaránt kiegészítik egymást, termékenyítőleg hatnak egymásra. Mindkét minőség tartalmaz aktivitást és passzivitást, mindkettő hat és mindegyikre lehet hatni, mert mindegyik alakító és alakuló. Az „iker-örvénylés” dualitásában ez az istenség lényege. A szerelem, a vágy, a szexualitás pedig az isten teremtő erejének megnyilvánulása. A rossz, a romboló, pusztító erő, melyet a vallásokban a „sátán” testesít meg, e duális viszonynak nem tartozéka, csupán egy kívülálló, aminek hatása a nemek közti harmónia megbontása.
Ennek a világnézetnek az alapja az a tétel, hogy a világban minden csigavonalú, spirális pályán mozog, örvénylik . Mai tudományos megfogalmazásban: mőbiusz tórusz alakú, teremtő-elnyelő térdimenzióban zajlik az életnek nevezett folyamat.
„Az egyik örvényt egy ellenörvény stabilizálja és tartja mozgásban, és viszont. Az örvények metszetei körpályák. Ez az emberi lény eseményhorizontja.
1725, Bartha Andrásné pere: -Kitől tanulta az orvoslást, mikor és hol, könnyen-e? -Az orvoslást tanulta bátyjától, Balási Páltól, s maga is táltos, Ersók leánya is, úgy született is két foggal az ínye között. – Tanított-e másokat reá, kiket és mi módon? A táltosságra nem tanított senkit, mert azt az Isten anyja méhiben úgy formálja. – Ha táltos micsoda erejek, s tisztek van a táltosoknak? – Viaskodnak az égben a birodalomért. – Gyalog ment-e oda, vagy másképp? – Az Isten vitte a maga szárnyai alatt és szárnyakat ad, mint a madárnak.
Noha példánkban a honnan tanulta kérdésre Bartha Andrásné szintén a tanulta igét használja, mondata második feléből kitünik, hogy táltosnak születni kell”
