Egy évszázada már rendszeresen érkeznek a szinte kétségbeesett jelzések, üzenetek az afrikai Núbiából arról, hogy egy 450 éve ott élõ magyar csoport testvéreit keresi a Duna partján. Idõ közben sokan eljutottak hozzájuk Magyarországról, s a Nílus-parti magyarok küldöttei is többször jártak és járnak nálunk. De a részünkrõl megnyilvánuló közönyes elutasítás továbbra is megkeseríti az egymásra találás folyamatát.
“A bõr színe megváltozhat, az anyanyelv elveszhet, de a magyar nemzethez való tartozás tudata egy távoli, idegen környezetben is fennmaradhat”
(Fodor István)
Egy évszázada már, hogy rendszeresen érkeznek a szinte kétségbeesettjelzések, üzenetek az afrikai Núbiából arról, hogy egy 450 éve ott élomagyar csoport testvéreit keresi a Duna partján. Idoközben sokaneljutottak hozzájuk Magyarországról, s a Nílus-parti magyarok küldötteiis többször jártak és járnak nálunk. De a részünkrol megnyilvánulóközöny és elutasítás továbbra is megkeseríti az egymásra találás folyamatát.
A világ leghosszabb folyamának, a Nílusnak rejtelmei legalább ötezeresztendeje foglalkoztatják az emberiséget. Forrásait is csak egyévszázaddal ezelott sikerült föllelni mélyen Afrika szívében s a hosszúkeresésbol Sir Samuel Baker oldalán derekasan kivette részét a kalandoséletu erdélyi magyar asszony, Sass Flóra is, aki angol férjével együtta Fehér-Nílus mentén fölfelé haladva eljutott egészen az Albert-tóig.
Az arany országa
A felso-egyiptomi Asszuán város melletti elso nílusi zuhatagtól délre,egészen a szudáni fovárosig, Kartúmig elterülo folyamvölgyet azóegyiptomi núb (arany) szó nyomán Núbiának nevezik. A Szudán ésEgyiptom határvidékén fekvo Núbia már az ókorban is nagy jelentoséggelbírt. Az úgynevezett Núbiai folyosóban kiépített erodítményláncolatvédte az egyiptomi birodalmakat az Afrika felol érkezo támadásokkalszemben, de egyben olyan keresett árucikkek hazája, illetvekereskedelmi átmenoállomása is volt, mint például az elefántcsont,tömjén, különféle drágakövek, arany és az ébenfa. Persze mindenekelottaz arany, azaz a núb, amelyet az itteni bányákban fejtettek.
Núbia és annak népe évezredeken keresztül az afrikai világ és amediterrán térség közötti szuro-átereszto vidék szerepét töltötte be.De nemcsak hadseregek özönlöttek Núbián keresztül délrol északra – vagyéppen fordítva -, hanem a kereskedok karavánjai és a különbözocivilizációk is. A fekete-afrikai, az egyiptomi és késobb a hellénvilág vallási és kulturális örökségét ötvözo, az évezredek folyamánmindig alkalmazkodni, fönnmaradni képes núbiai emberek a kereszténységszínre lépése után nyolc évszázadon keresztül három virágzó kereszténybirodalmat is létrehoztak.
Az Asszuáni Nagy Gát megépítésével szinte teljesen elárasztott távoliNúbia földje egyben a magyarság történelmének is színtere lett. AFelso-Egyiptomban és a Szudánban élo magyaráb testvéreink a MagyarokVilágszövetségében is képviseltetik magukat és rendszeresen eljárnakMagyarországra.
Magyar sziget a régebbi idokbol
A Kr. u. XVI. század elso felében a Nílus núbiai szakaszának vidékéremagyar harcosokat telepítettek, akik – akárcsak a korábbi évezredekitteni határvédoi – ezúttal az új hódítók, az oszmán-törökökbirodalmának déli végeit védelmezték. Az egykori magyar végvári vitézekrokonai, a núbiai magyarábok, birtokba vették a Vádi Halfa várossalszembeni nílusi szigetet, amelyet akkortól Magyarártinak, azaz Magyarszigetnek neveztek s ahol virágzó mezogazdasági és kereskedelmitelepülést hoztak létre. Elszigeteltségüknek köszönhetoen a vallásuk,borszínük és a nyelvük megváltozása ellenére, tizenkét nemzedék múltán,manapság is büszkén vallják és vállalják magyar származásukat.
Asszuáni magyarábok 1965-ben (Fotó: Fodor István)
De kik is ezek a magyarábok, miért ragaszkodnakhozzánk (szinte egyoldalúan) immár négyszázötven esztendeje? Ezekre akérdésekre kerestük a választ, amikor megkérdeztük Fodor Istvánorientalistát, arabistát, aki az Asszuáni Nagy Gát megépítése elottiduzzasztás idején hosszabb idot töltött a magyarábok között, kutattaszokásaikat, nyelvüket és a magyarsághoz való viszonyulásukat.
Az Asszuáni Nagy Gát építésével járó nílusi duzzasztás, tehát az 1965októbere-novembere elott Fodor István több hónapot töltött az egyiptomiés a szudáni magyarábok között. Ezen ido alatt közel ötezer kilométertmegtéve fölkereste és kutatta a Kom Ombóban, Asszuánban, Vádi Halfában,valamint a Kartúmban, Szudán fovárosában élo magyaráb közösségeket.
Fodor István arab nyelvu folyóiratokban igyekezett megismertetni amagyar irodalmat és történelmet az arab világgal. A Szabadság, szerelemcímu, 353 oldalas, arab nyelvu kötetében a magyar költészetkeresztmetszetét adja a kezdetektol egészen Illyés Gyuláig.
A Törökvész úti lakásán 1997-ben készítettem vele interjút, amelynekleközölt, imitt-amott a világhálón is elérheto változata máig alegkimerítobb tudományos összefoglalás magyaráb testvéreink eredetérolés történetérol. A több mint egy évtizeddel ezelotti interjúban amagyarábokkal kapcsolatos információkat azóta sokan és sokszor idézik,de a méltatatlanul elfelejtett kutató nevét valahogyan mindigigyekeznek elhallgatni, illetve az írást a világhálóról eltüntetni.
Az eredeti, 1997-ben készített interjú átdolgozott,kiegészített és a Fodor István által készített fotókkal illusztráltváltozatával az aránylag fiatalon elhunyt kutató emléke elott istisztelgünk.
Jeruzsálemen át Núbiába
Mennyire mély a núbiai magyarábok múltjának kútja?
Elég mély, hiszen közel félezer esztendore nyúlik vissza. A núbiaimagyarábok körében az általam gyujtött eredetmondákban az elbeszélokazt állítják, hogy oseik még 1517-ben érkeztek oda, amikor I. Szelímoszmán-török szultán Egyiptomot meghódította. Eltérnek viszont avélemények a magyarokat Núbiába vezeto osapa megnevezése terén. EgyesekIbrahim el-Magyart, míg mások Haszan el-Magyart tartják a Núbiábanletelepedo magyarok vezetojének. A szájhagyomány szerint Ibrahimel-Magyar (Ábrahám, a magyar) rangidos tisztként szolgált a törökhadseregben, I. Szelím hódító hadaival érkezett Egyiptom földjére. Amameluk Tumán szultánt legyozo I. Szelím rövidesen visszatért abirodalom központjába, Isztambulba, mire az Alexandriában hátrahagyottkatonák egy része föllázadt. A zendülok parancsnoka, Ibrahim el-Magyarmentette a borét, és Alexandriából egészen a núbiai Vádi Halfáigmenekült. Ezt követoen az osi Kaszr Ibrímben telepedett le, ahol ahagyomány szerint feleségül vett három núbiai not. E frigyleszármazottjai lennének a mai magyarábok.
Egyetlen ember, Ibrahim el-Magyar, nem elegendo ahhoz, hogy ezt a távoli népcsoportot valóban magyar eredetunek tekinthessük.
Valószínuleg több tucat, Núbiába érkezett magyar katonáról isbeszélhetünk, hiszen ezt bizonyító mondák is vannak. Csakhogy a magyaráb eredetmondákat egészen a legutóbbi évekig nem támasztotta alá semmi.
Nem régiben viszont a kezembe akadt Pécsváradi Gábor ferences rendi atyaJeruzsálemi utazás címu, eredetileg latin nyelven írt, de 1983-banmagyarul is kiadott könyve. A mindmáig hiteles szentföldi útikalauzkéntis használható könyvhöz a magyar kiadás szerkesztoi csatolták aPécsváradi által Bánffy János királyi fopohárnokmesternek írt levelet,amelyben a ferences szerzo utal arra, hogy éppen Jeruzsálembentartózkodott, amikor az 1516-os esztendo utolsó napján a törökökbevonultak a Szent Városba. Pécsváradi egyértelmuen leírja, hogybeszélgetett is a török hadseregben szolgáló magyar katonákkal, akiknem sokkal késobb eljutottak Egyiptomba, és 1517. január végén részeseilehettek a mameluk szultán fölött aratott gyozelemnek:
“Konstantinápolyból – amint azt a török hadseregben levo magyaroktól hallottam – háromszázezer emberrel indult el. (I. Szelím szultán – a szerk.) Most ebbol alig hatvanezer van, miként azt a magyarok mondották.”, írja Pécsváradi.
Hogyan kerülhettek ezek a magyar harcosok a hódoltatott Egyiptom déli végeire, tehát Núbiába?
A törökök a hatalmas kiterjedésu Egyiptom egész területét nem tudtákmegszállni, de arról gondoskodtak, hogy a végeken megerosített katonaipontok legyenek. A núbiai Kaszr Ibrímben is kiépítettek egy ortát, azaztáborhelyet, ahol a Kara Nóg, magyarul Fekete Ház nevu erodítmény állt.
A magyarábok kollektív emlékezete szerint a Kaszr Ibrímben állomásozómagyar katonák núbiai asszonyokkal házasodtak össze, és a mai núbiaianyanyelvu magyarábok ezen harcosok leszármazottjai lehetnek.
Keresztet karcolnak a kenyérre
Sokan úgy tudják, hogy a magyaráb elnevezés azt jelenti, hogy magyar arab.
Egyáltalán nem azt jelenti. A magyaráb kifejezés két nyelv egy-egyszavából, két tagból, magyar és núbiai tagból álló összetett szó,amelynek jelentése: magyar törzs. Tehát az ÁB szó núbiai nyelventörzset jelent. A csalóka hangzás ellenére a magyaráb kifejezésbenegyáltalán nem szerepel az arab szó. Éppen ez az, ami szintén ennek anépcsoportnak a magyar eredetét bizonyítja, hiszen az általuk beszéltnúbiai és arab nyelv grammatikai szabályait fölrúgva a magyarábkifejezés esetében a magyar nyelv törvényeinek megfelelo formában éskiejtéssel mondják ennek az összetett szónak az elso tagját.
Sipka Haszan el-Magyar núbiai magyaráb férfi (Fotó: Fodor István)
A szudáni beszélt arab nyelvben is “gy”-nek ejtik az irodalmi arabban “dzs”-nek mondott mássalhangzót.
Igaza van, de én mégis kérdéssel válaszolok. Akkor miért ejtik azegyiptomi magyarábok, illetve az arab anyanyelvu, núbiai nyelven nem istudó asszuáni magyarábok is “gy”-nek ezt a mássalhangzót, és kizárólaga magyaráb szó esetében? Tovább megyek: a núbiai magyarábok (núbiai ésarab anyanyelvuek egyaránt) úgy mondják, hogy áná magyar, azaz magyarvagyok, vagy áná rágil magyar, azaz magyar férfi vagyok. Márpedig azarabban a jelzoként használt magyar szót mádzsárinak, mágárinak vagymágyárinak kell mondani attól függoen, hogy irodalmi, egyiptomi vagyszudáni arab dialektusban beszélünk.
Miben különböznek még a magyarábok a környezetükben élo núbiai népektol?
Az elmúlt évszázadokban a magyarábok szokásaikban, életvitelükben,étkezési kultúrájukban, nyelvükben és vallásukban már teljesenasszimilálódtak a környékbeli núbiaiakhoz és az arabokhoz. De vannakazért bizonyos elüto vonások is, amelyeket az 1935-ben náluk jártAlmásy László gróf, a világhíru Afrika-kutató, pilóta és térképész ismegfigyelt. A magyarábok haja nem fekete, mint a núbiai embereké, hanemvöröses, s a borük színe még mindig valamivel világosabb, mint aszomszédaiké. S ami még ennél is érdekesebb: míg a núbiaiak nagyszemuek, a magyarábok szeme jóval kisebb. Egyébként Almásy László voltaz elso ismert hazánk fia, aki eljutott hozzájuk. Az 1937-ben megjelentLevegoben…homokon címu könyvében Almásy külön fejezetet szentel a VádiHalfával szembeni nílusi Magyarárti-szigeten tett látogatásának. Azegyik ottani magyaráb ezt mondja Almásynak: “Oseink aztán berberinlányokat vettek feleségül, és megtanulták tolük a rután (berber)nyelvet, ezt beszéljük mi ma is az arab nyelven kívül. Mi tudjuk, hogyvannak magyar népek Európában. Ok testvéreink, és mindig vártuk, hogyvalaki eljöjjön közülük ide mihozzánk.” (AlmásyLászló grófot, Anthony Minghello Az angol beteg címu, kilencOscar-díjjal jutalmazott filmjének fohosét 1945-ben Budapesten többször is letartóztatták. A világhíru pilótát, térképészt és autóversenyzot afogházban kegyetlenül megkínozták és a bosszúért lihego zsidók általvezérelt Budapesti Népbíróság a Rommel hadseregével való együttmuködésemiatt háborús és népellenes buntettek vádjával mindenáron el akartaítélni. Végül is bizonyítékok hiányában, és a zsidó Germanus Gyulaorientalista tisztességes tanúvallomásának és a Rákosi Mátyásnáltörtént közbenjárásának köszönhetoen fölmentették. Almásy grófot nagyrabecsülték az arabok és Abu Ramlának, a Homok, azaz a Sivatag atyjánaknevezték. Almásy László nevét Egyiptomban a Gebel Almazi, azaz az Almásy hegy és a Héliopolisz melletti, általa létrehozott Al-Mázarepülotér orzi – H. J. megj.)
Almásy László (Fotó: archív)
Milyen vallásúak voltak az I. Szelím szultán idejében Núbiába érkezett magyarok?
A magyarábok már hosszú nemzedékek óta szunnita muszlimok, akárcsak anúbiai és arab környezetük. De az biztos, hogy odaérkezésükkor mégkeresztények voltak. A núbiai magyarábok szomszédai olyan közmondásokatalkottak, amelyek bizonyítják, hogy ez az etnikai közösség valamikorvallásában is különbözött attól a néptol, amelynek körében letelepedett.
Össze is gyujtöttem néhány ilyen közmondást. Ál-Mágyárí lá jiszállifíl-meszgyid, azaz a magyar nem a mecsetben imádkozik. A ránk isjellemzo magyar makacsság és konokság a núbiaiakat rímelo közmondásalkotására késztette. Rá’sz el-mágyár zejj el-hágyár, azaz a magyarokfeje olyan kemény, mint a ko. A hajdan volt öltözködési különbségekreutal ez a mondás: El-mágyárí jilbisz burnétá, a magyar kalapot hord.
Tehát nem turbánt, mint a núbiaiak. A Vádi Halfa-i magyarábok körébenmindmáig él az a szép szokás, hogy amikor beteszik a kemencébe sülni anégyszögletes alakú núbiai kenyeret, arra az asszonyok elotte keresztetkarcolnak, amiképpen nemrégen még a magyarországi falvakban isszokásban volt. De keresztet rajzolnak az újszülöttek homlokára is,dacára annak, hogy már régóta muszlimok. Mindez azt bizonyítja, hogy atörök hadsereggel érkezo magyarok a keresztény hitüket még Núbiában issokáig megtartották abban az idoben, amikor maguk a befogadó núbiaiakmár régen áttértek az iszlám vallásra.
A pálmák víz alá kerülnek
Elobb említette már az Asszuánban élo arab anyanyelvu magyarábokat.Kik ok, és történetük miben tér el a núbiai anyanyelvu testvéreinkétol?
A két magyaráb közösség közti legfontosabb eltérés az, hogy míg a XVI.század elso felében Núbiába ment magyarok akkor még keresztényekvoltak, a jóval késobb – a saját elbeszéléseik szerint Mária Teréziaidején – Asszuánba érkezett csoport tagjai már az óhazából hozták aziszlám hitüket. Mahmúd Abdallah Ávád, egy 1965-ben nyolcvan esztendoskörüli magyaráb Asszuánban azt mondta nekem, hogy osei akkor érkeztekEgyiptomba, amikor Magyarország és Ausztria egy ország volt, és egyolyan királyno ült a trónon, aki gyulölettel viseltetett a muszlimokkalszemben. Az asszuáni magyarábok elodei az oszmán-törökök általhódoltatott országrészen élo, s az iszlám vallásra áttért magyaroklehettek. De mivel az új hitük mellett a török kiuzése (1686) után iskitartottak, azaz nem voltak hajlandóak visszakeresztelkedni, MáriaTerézia valószínuleg kiutasította oket az országból.
Egyébként az asszuáni kórházban szolgálatot teljesíto franciaapácanovérek mesélték nekem: amikor vért vesznek a helyi lakosságtól, avérminta alapján azt is meg tudják állapítani, hogy ki a magyaráb,illetve ki a núbiai vagy az arab. Az asszuáni magyaráb negyedben méglefényképeztem egy több nemzedékre visszavezetett, fába vésettcsaládfát, amelyen minden egyes név után ott áll az El-Magyar, azaz XY, a Magyar kifejezés. Idehaza sokan tagadják a két magyaráb közösségmagyar eredetét. De én felteszem a kérdést: a Magyarországtól közel3500 kilométerre levo Asszuán város magyarábjai, akik immár egyévszázada mesélik a magyar eredetükrol szóló történetet a Núbiábavetodo európai látogatóknak, azok vajon honnan tudnák azt, hogy azoshazából való elkerülésük idején Magyarország és Ausztria trónján pontegy királyno ült? Egyes európai utazók ezeket a történeteket már akkoris följegyezték, amikor még nem léteztek a modern tömegtájékoztatásieszközök.
Hol vannak – illetve voltak – a két núbiai magyaráb közösség fontosabb települései?
A Nasszer-tó feltöltése elott Núbia egyiptomi részében Ibrím, Qáttá,Tuská és Ánébá településeken éltek a núbiai anyanyelvu magyarábok, defalvaik az Asszuáni Nagy Gát építésekor víz alá kerültek. Az egyiptomikormány ugyanilyen helységnevekkel négy új falvat épített az evakuáltmagyarábok számára Kom Ombó várostól keletre. Kisebb-nagyobblélekszámú, Núbián kívüli diaszpórák vannak Kairóban, Alexandriában ésManszúrában.
Asszuán városa nem került víz alá, s így az ottani arab anyanyelvu magyarábok lakóhelyükön maradhattak.
Núbia szudáni oldalán az elárasztás elott nagyobb magyaráb közösségvolt Vádi Halfa határvárosban a Nílus partján, illetve a partokkalszemben fekvo Magyarárti-szigeten, azaz a Magyar szigeten, amelyetkizárólag ok birtokoltak. Vádi Halfa és a Magyar sziget teljesen vízalá került.
Amikor 1965-ben ott jártam, lefényképeztem a lassan víz alá merülopálmafák még kiálló lombját. Fájdalmas és megható látvány volt. VádiHalfából és a Magyar szigetrol a szudáni kormány a magyarábokat atávoli etióp határ közelében levo Hasm el-Kirbá faluba telepítette át.Az idosebbek közül sokan belepusztultak a hosszú út gyötrelmeibe.Szudánban ezenkívül élnek még magyarábok Kartúmban, a fovárosban,Atbarában és Port Szudánban. Mindent összevetve manapság mintegy 10-12ezer magyaráb létezésérol beszélhetünk.
Üdvözölték az elcsatolt területek visszatérését
Visszatéro állítás, hogy a magyaráboknak semmi közük nincs a magyarokhoz, csupán kitalálták az egészet.
Tegyük föl, hogy odalenn, a messzi Núbiában volt egy csoport, amelyunalmában azon töprengett, hogy kitaláljon magának valamilyen európaieredetet, hátha ezzel le tudnának nyúlni valakit Európában. Meg vagyokgyozodve róla, hogy nem a szinte mindig gazdasági és politikai bajokkalküszködo Magyarországot és a magyarokat szemelték volna ki maguknak,hanem Svédországot, Németországot vagy esetleg Amerikát. Ismerve azarab világ oktatási színvonalát, elmondhatom, hogy Magyarországról, defoleg a magyar történelemrol szinte semmi nincs az ottanitankönyvekben. A magyarábok azonban immár egy évszázada hangoztatják aNúbiába látogató európaiaknak, hogy ok Magyarországról származnak, amagyarokat pedig testvéreiknek tekintik. Az elso világháború idején,amikor Anglia brit protektorátusnak nyilvánította Egyiptomot, elkezdtéküldözni a magyaráb közösséget is, mert annak tagjai egyértelmuenmagyarnak vallották magukat.
Az angolok háborúban álltak az Osztrák-Magyar Monarchiával s ezértinternálták a Nílus mentén élo magyarábok egy részét. Saját elmondásukszerint a magyarságukat még az internálótáborokban sem tagadták meg. Az1920-as trianoni békediktátum nyomán elrabolt magyar területek egyrészének késobbi visszacsatolásakor a núbiai magyarábok üdvözlotáviratot küldtek az akkori magyar kormánynak, kifejezvén örömüket afölött, hogy egyes magyar területek visszakerültek az anyaországhoz.Amikor náluk jártam, megmutatták ennek a táviratnak a másolatát.
A magyar tudomány mulasztása
Mit kellene tenniük a magyar kutatóknak azért, hogy végérvényesen tisztázzák a magyarábok eredetét?
A magyar kutatás eddig is mulasztást követett el azzal, hogy nemvizsgálta meg az ankarai (vagy az isztambuli), a bécsi és a londonilevéltárakat. Amikor a törökök kivonultak Egyiptomból, magukkal vittéka levéltárukat, amelyben biztos van nyoma annak is, hogy a több százesztendos Nílus-völgyi uralmuk idején pontosan kik és hogyan éltekNúbiában. Meg kellene vizsgálni a bécsi levéltárt is, mert hátharábukkanunk valamilyen dokumentumra, amely bizonyítaná azt, hogy amagyarábok már korábban is igyekeztek kapcsolatot teremteni az óhazával.
A londoni külügyminisztérium levéltárában pedig az elso világháborúsegyiptomi internálásokra vonatkozó adatokat kellene elobányászni. Amagyar tudománynak egy másik, most már jóvátehetetlen mulasztása azvolt, hogy amikor nagyban folyt Núbiában az elárasztás elottinemzetközi leletmentés, nem kutattuk át az akkor kizárólag magyaráboklakta Magyarártit, azaz a Magyar szigetet. Kinn volt ugyan egy magyarexpedíció, de az egy kopt-keresztény falut tárt föl. A Magyarártinskandinávok kutattak, föltártak néhány sírt, és megállapították, hogyaz ott talált anyagi kultúra nem arab és nem is núbiai. A sírokatezután genetikai vizsgálat nélkül szépen visszatemették. Azóta pedig16-18 méteres vízzel árasztották el a szigetet. A magyarábok eredeténekkérdését megnyugtató módon csak úgy lehetne tisztázni, ha kimenneNúbiába egy szakemberekbol álló expedíció, amelyben a többi közöttkell, hogy legyen arabul és núbiai nyelven jól tudó nyelvész, biológus,néprajzos, antropológus, filmes és fényképész.
Mit jelképez az afrikai magyarok ragaszkodása?
Jelen korunkban, amikor egyetlen döntés nyomán a magyarok millióikénytelenek idegen országok állampolgáraiként élni a határainkon túl,óriási jelentosége van annak, hogy a Magyaráb népcsoport a távoliNúbiában is hirdeti magyar származását. Ezek az afrikai magyaroknemzeti nyelvünket már nem beszélik, de a kollektív emlékezetükbenmégis ideképzelik magukat ebbe a hazába.
Nemzetszeretetük példaként szolgálhat a határokon túli és belülimagyarság számára egyaránt. A magyarábok ragaszkodása bizonyítja, hogya borszín megváltozhat, a magyar nyelv elveszhet, de a nemzeti érzés, amagyarsághoz való tartozás tudata egy távoli, teljesen idegenkörnyezetben is fennmaradhat.
Magyaráb magyarok Egyiptomban és Szudánban-Üdvözölték a visszacsatolásokat (1930s).
Forrás: http://erwin.bernhardt.net.nz/hungarianmagyarabmagyar1.html