– MAG magyar ébredj, Új Korszak köszönt reád!
Ne tagadd meg Nemzeted zászlaját!
Hited széles sávban lobogódra tűzzed, hogy lássák meg ki a te Istened.
Mert ISTEN csakis a ti szeretetek által tud csodákat művelni,
SZER-t, szeretettel alkotni.
Saját Szív és FényMAGotok megnyílása által tudtok Új Nemzetet alkotni!
A kódok már bennetek nyílnak, s ébresztőként hatnak.
Nem engedik, hogy mámorban ússzatok,
felébredt tudatra késztetve ösztönzőleg hatnak rátok.
– SzívMAGok, FényMAGok, nyíljatok!
A szeretet erejétől lángra gyúljatok!
A szeretet erejétől lángra gyúljatok!
Égessétek át testetek fájó pontjait, zavaros dolgait, ellenfelem suttogásait!
Nyíljatok meg a Fényre, az árnyékból lépjetek előre!
FényMAGjaitokat aktiválom, kötéseiteket leoldom,
lelketeket kezembe tartva Fényben fürösztöm meg.
– Magyarok, az idő lassan közelít hozzátok,
mikor a járomot magatokról leoldjátok.
Fényem ekkor áthatol a sötétségen, eloszlatja a kétséget,
finom Fényfátylat von szívetekbe,
és megérzitek milyen az Isteni szeretet.
Amely gondoskodó, betakaró, ápoló és óvó,
Nemzetalkotó, és teremtő kódokat hoz el néktek,
melyben egy olyan tudatosságba léptek,
amely mindig is részeteket alkotta,
csak az idők homályos fátyla elfeledtette veletek,
hogy kik vagytok és honnan vezettetek benneteket ide ősi sarjaitok.
Ekkor őseitek szellemi lénye dicsfényben úszik,
a Tejúton felharsannak a harsonák,
és ti térdre esve, alázatos lélekkel tértek meg a ti Asszonyotokhoz,
Boldogságos Szűz Máriához.
S ekkor csendül a dal, az ékkövek a Koronán táncot járnak és aktiválnak,
új energiapajzsot indítanak el,
mely elindítja, sebesen forgó iramban meglendíti,
a Nemzet sorsát előreviszi.
A sugárzó NAP reátok ragyog, az aranysugár megcsillan a homlokotokon,
és ti újra látókká, tudókká váltok, emberes energiával jártok….
Szívemben egy újjászületett Ország képét látom,
mely beragyogja a körülötte élő népeket.
Ámen.