Eleink hagyománya / Mikulás?
Volt idő, mikor a Mikulás még nem rénszarvasszánon érkezett és a kéményekkel sem bajlódott. Láncos Miklósnak hívták akkoriban. Nem
azért
érkezett, hogy elárassza édességgel és játékokkal az erre váró gyereksereget, hanem azért járta sorra a falusi portákat krampuszaival, hogy egy fontos dologra figyelmeztessen akkor, mikor már nagyon közel a legsötétebb téli éjszaka: a fény születésére.
Miklós a szeretet előhírnöke, kinek krampuszai felszólítanak: gyónd meg bűneidet, add meg tartozásaidat, tisztítsd meg lelked, felejtsd el a bosszút és haragot, vezessen az isteni kegyelem, ahogyan Miklós püspököt is vezette. Ez a magyar Mikulás, a mi
Mikulásunk.
ui.: Láncával megkötözte az indulatokat, a lármát, mindent, ami szennyezhetné az ünnepet.