Július 2.- Sarlós Boldogasszony ünnepe
A magyar néphit Nagyboldogasszonyunkat Hétboldogasszonynak nevezi, bár valójában ennél jóval többet ismer.
Mint magyar neve is mutatja, a sarlós Boldogasszony ünnepéhez fűződő hagyományok javarészt a búzaaratással függnek össze. A 18. században még az asszonyok arattak sarlóval, s a férfiak kötözték a kévét. Ez vallási értelmezésben összecseng azzal, hogy amit Szűz Mária learat, azt fia összegyűjti, és elválasztja a búzát az ocsútól (értsd: ítélkezik az emberek fölött).
Népszokások:
Kalotaszegen a férfiak fejfájára olykor ekevasat, az asszonyokéra pedig olvasót vagy sarlót festettek.
Sarlós Boldogasszony napján Magyarország északi vidékein a ház elé virággal díszített széket tettek, hogy ha az áldott állapotban lévő, „nehézkes” Mária arra jön Erzsébethez tartván, le tudjon ülni megpihenni.
E napon az aratók megjelentek a templomban, ahol a pap megáldotta őket és szerszámaikat. Egyes vidékeken szokásban volt a gyógynövényszentelés is; a Sarlós Boldogasszony napján gyűjtött füveket hatásosnak vélték női betegségek ellen. Szeged környékén fodormentát szenteltek, melyből később gyógyteát főztek, valamint a halottak koporsójába is tettek belőle.
E napon készítették el összefont kalászból a búzaboronát, mellyel azután a szobát díszítették.
Szil községben, miután a pap megáldotta őket, a munkások kimentek a földre, ahol ünnepi ruhában vágtak egy rendet a búzatáblában. Ezután hazatértek ünnepelni, majd az aratás másnap, július 3-án kezdődött.
Nemessándorházán az aratást a föld keleti sarkában kezdték. Az első két kévét keresztbe rakták, majd imát mondtak mellette.
Az aratás során nem vágtak le minden búzaszálat, hanem néhányat országszerte meghagytak az ég madarainak, vagy (pl. Rábagyarmaton és Domoszlón) Szent Péter lovának, ha arra jár.
Az Ipoly mentén úgy tartották, hogy ha Sarlós Boldogasszony napján esik az eső, utána még 40 napig esni fog.
“Boldogasszonyt a boldogasszonyság küszöbözi, amely kezdettől való, és nem más, mint a Teremtő fényességének örök szomjúhozása; a Mindenekben létezik, amióta világ a világ, s ameddig Isten akaratából az marad.
A boldogasszonyság magába foglalja a megkapott fény őrzését, s annak
visszaadását; ő az óhajtó, föntre nyílt kupa, ő a kapu, a kapott fény, a kép óvója, kupája és kapuja életnek s halálnak, de a valósulás szentséges edénye is.” Molnár V. József

Ezt a teremtő kapcsolatot férfi és nő között egy eskü szentesíti.
A házasság azzal kezdődik, hogy a felek megígérik egymásnak, mely szerint
jóban-rosszban összetartanak, vagyis ezen túl EGYÜTT TEREMTENEK.
A nő adja a befogadó erőt, a férfi pedig, a nemző erőt, és az általuk létrehozott Fényből közösen alakítják ki a megfelelő anyagi formát.
A teremtés alapját ugyanis gondolatok formálják.
Női erő + férfierő: Fény ( a teremtés alapanyaga)
Fény + koncentrált gondolat: anyagi forma
Szinte minden földi kultúrában, vallásban szerepel az esküvő szertartása, mert ez a tudás mélyen az emberi tudatban gyökeredzik.
A párta a felkelő Napot jelképezi.
Színia: Boldogasszony nevében
Lánc, lánc, eszterlánc,
eszterlánci cérna,
cérna volna, selyem volna,
mégis kifordulna.
Pénz volna karika,
forduljon ki Marika,
Marikának lánca.
Ezt a magyar dalocskát éneklik gyereklányaink, miközben egymás kezét fogva körbe-körbe járnak, és a kiénekelt lányok nevük hallatán ki- vagy befordulnak.
A népdalok, mondókák, kiszámolók és a népi díszítések többsége olyan régi tudást, titkot őriz, amit napjainkban már igen nehéz értelmezni, megfejteni. Ebben a szövegben szintén olyan dolgok rejtőznek, melyek megismerése után gyökeresen megváltozik az eleink tudásáról, fejlettségéről bennünk kialakult, jobban mondva szándékosan kialakított hamis kép és nyomban romba dőlnek a magyarság származásáról szóló hazug elméletek. A tudomány mára ismét elérte azt a magas fejlettségi szintet, hogy értelmezni lehet ezt a régi mondókát. Miről szól ez a dal? A szövegben lévő szavak jelentésének meghatározása után újra felszínre kerül az ősi titok.
MIT KELL TUDNI A BIBLIÁNKRÓL
MIÉRT „BIBLIA”?
Bevezetőül megakarjuk indokolni, hogy a káldeusok szerinti írásokat és hagyományokat összesítő könyvünk címében miért használjuk a „BIBLIA” elnevezést. . .?
Általában úgy tanítják, hogy a „biblia” a görög nyelv „biblos” vagy „biblon” szavának többes számú kifejezése és jelentése „könyvek” lenne. Azonban sem a „biblos”, sem a „biblon” görög szónak nincs ilyen többes számú esete. A görög nyelvet tanító ismertetések a „biblia” szót görögből átfejtett (etimologizált) latin szónak mondják, viszont a latin nyelvnek nincs „biblia” szava. Így a „biblos”, „biblon” és a „biblia” szavaknak eredetét a káldeusoknál kereshetjük, már csak azért is, mert a görögök – a „klasszikusnak” nevezett tudásuk legnagyobb részét a káldeusok hagyatékából sajátították ki. A „BIBLIA” szónak három féle változatát láthatjuk a káldeus ékiratok szerint:
- A Vilagossag beszede.
- A Bolcs Szo Ugyeloje.
- Az Egi Tudas Beszede vagy a Mennyei Bolcsesseg Szava
Már a legelején érdemes leszögeznünk, hogy hitünk, tudásunk és meggyőződésünk szerint a magyarság a Föld egyik, ha nem a legősibb népe. Tegyük hozzá, hogy nem a Földön kezdte a pályafutását, hanem az Univerzum egy távoli szegletében. Éppen ezért a lelkeink olyan őstudást és őserőt hordoznak, amely adottságok alkalmassá tesznek bennünket arra, hogy e világkorszakban is kiemelkedő szerepet játszhassunk, és betölthessünk isteni küldetésünket. Egy feltétele van ennek: fel kell nőnünk a feladathoz.
Tovább a teljes bejegyzéshez »Ősi tapasztalat nyomán alakult ki parasztságunk körében a tilalom, hogy a halott mellett nem szabad sírni. A tilalom ellenére gyakran előfordul, hogy a halottat visszasírják, s ilyenkor a halott magához térve rövidebb-hosszabb történetben számol be másvilági élményeiről. A közleményben 1970 és 1990 közötti gyűjtéseimből ötven, szó szerinti pontossággal lejegyzett történet olvasható,
Tovább a teljes bejegyzéshez »ARANYKOR MAGYARORSZÁGON
Mit jövendölnek Magyarországnak az ősi szent iratok, próféciák, jóslatok?
Az utóbbi 20 évben Magyarország fénysebességgel rohan egy olyan szakadék felé, amely akár az örök vesztét is okozhatná hazánknak. Ki kell ábrándítanom a szakadékba zuhanásunkra várakozó törekvőket, mert ez a tragédia nem fog bekövetkezni!
Hazánk történelmére visszatekintve (még akkor is, ha az nagyrészt el van torzítva) láthatjuk, hogy már többek is kísérletet tettek országunk és népünk elpusztítására, vagy „jó esetben” csak rabszolgaságba kényszerítésére, ám ezek a próbálkozások sem voltak eredményesek.
A Magyarok NEM azért jöttek a Kárpát-medencébe, hogy a nyugatnak meghódoljanak, hanem azért, hogy a hun es avar birodalmakat helyreállítsák és hogy az Atilla által létrehozott turáni népek egységét visszaállítsák.
Merjünk MAGyar lenni és ne szégyelljük nagyságunkat és elfelejtve azt hogy ellenfeleink, akik nem szeretik a magyarságot mindenáron, megpróbálnak bennünk bűntudatot kelteni el nem követet bűneinkért!
Ne törődjünk ezzel, emeljük fel a fejünket és nézzünk a NAPba, mert az ősi hagyományok bennünket Sapir-nak azaz szabírnak neveznek és ez sumerül azt jelenti, hogy Naparcú (FÉNYarcú)!
Tovább a teljes bejegyzéshez »