Eric Danion Dél-Karolinában él feleségével. Nagyon durva férfi, az egész város retteg tőle. Egy este villámcsapás éri, és beáll nála a klinikai halál, de visszatér, és a halál-közeli élmény egész személyiségét megváltoztatja.
Megpróbál jó útra térni, ám hamar rá kell jönnie, hogy ez nem is annyira egyszerű…
“Hamarosan meghökkentő élményben lesz részed, kedves Barátom: tanúja lehetsz a párbeszédnek, amelyet Istennel folytattam. Igen, igen, tudom… Ez képtelenség. Az ember beszélhet Istenhez, de egész biztosan nem beszélgethet vele. Úgy értem, Istennek esze ágában sincs válaszolni. Legalábbis nem a szokásos, mindennapi formában.
Pontosan így gondoltam én is. Aztán… megtörtént. Ezt “Szó” szerint értem…”
/Neale Donald Walsch/
Tibeti Halottaskönyv I – A halál, mint életmód
A Tibeti Halottaskönyv leírása szerint a haldoklás és a halál utáni állapot állandóan választási lehetőségeket kínál. Vagy belekövesedünk kötődéseinkbe és félelmeinkbe, vagy felismerjük valódi természetünk szabadságát. A Tibeti Halottaskönyv arra tanít minket, hogy ez a lehetőség életünk minden percében nyitva áll.
A Lét tündöklő folyamának se kezdete, se vége nincs; csak mi, emberek vetítjük (ki) rá az élet és a halál, az öröm és a rémület, az istenek és a démonok képeit.
A haldoklás bardója a testi hanyatlással kezdődik, és addig tart, amíg a tudat el nem válik tőle. Amig élünk, négy elem: a föld, a víz, a tűz és a szél támasztja alá a tudatunkat, és ezek szabják meg észlelésünket. Haldoklás közben ezek az elemek sorra egymásba olvadnak, és végül, amikor a hétköznapok minden leple szertefoszlik, láthatóvá válik a tudat közvetlen valósága.
“Cering Szönam! Azért jöttünk, hogy segítsünk. Cering Szönam! Figyelj most jól! Cering Szönam, ütött a halálod órája! Ne félj! Most, hogy haldokolsz, tested alkotóelemei egymásba enyésznek. Úgy érzed, mintha hegyek közt préselődnél, mintha hullámokon hánykolódnál, mintha tűz emésztene, mintha erős szél sodorna el. Ez a haldoklás bardója. Itt az idő, hogy felismerd a saját természeted! Ne rémülj meg!”
“Ez a világ szilárdnak, tartósnak tűnik, pedig valójában nincs benne semmi maradandó. Az élet, akárcsak a víz, a hó és a jég, állandóan változik, alakot vált.” – tanítja Pema Csödren.
http://www.youtube.com/watch?v=B8xhsrz85kM
Megtörtént eset szolgál a film témájául. A Madison család nagy szeretetben, odaadással neveli három, fehérvérűségben szenvedő gyermekét. A két szülő számára mindennél fontosabb a család, még egy negyedik gyermek fogadására is vállalkoznak. Amikor legnagyobb fiúkról kiderül, hogy a sok vérátömlesztéstől megkapta a rettegett betegséget, az AIDS-t, a család kétségek között őrlődik: vállalják-e a negyedik gyermeket, vagy tegyenek meg mindent halálra ítélt fiúkért.
Film az indigó gyermekekről és hogy miképpen hatnak a “felnőttek világára” és hogyan járulnak hozzá a “nagy változáshoz” ami az emberiséggel történik. A film érdekessége, hogy az egyik főszereplőt maga Neale Donald Walsch alakítja (A beszélgetések Istennel könyv írója).
A Thrive egy rendhagyó dokumentumfilm, amely fellebbenti a fátylat arról, mi folyik valójában a világunkban.
Tovább a teljes bejegyzéshez »