Ősi tapasztalat nyomán alakult ki parasztságunk körében a tilalom, hogy a halott mellett nem szabad sírni. A tilalom ellenére gyakran előfordul, hogy a halottat visszasírják, s ilyenkor a halott magához térve rövidebb-hosszabb történetben számol be másvilági élményeiről. A közleményben 1970 és 1990 közötti gyűjtéseimből ötven, szó szerinti pontossággal lejegyzett történet olvasható, melyekből ugyanaz az élménysor rajzolódik ki, mint R. A. Moody vagy K. Ring klinikai halálból visszahozott betegeinél:
1. a már korábban meghalt rokonok megjelennek,
2. csend, béke, nyugalom,
3. a lélek elhagyja a testet,
4. a másvilágon virágos mezőn jár,
5. fényt lát,
6. Jézussal vagy Szent Péterrel találkozik,
7. alagúton, völgyön, folyosón kellene átmennie,
8. lepereg előtte az élete,
9. falhoz, kapuhoz, kerítéshez ér, de nem engedik be,
10. visszasírják vagy visszaküldik.
Az elbeszélések másvilág-képe ugyanakkor a magyar néphit regékben és hiedelmekben megelevenedő másvilág-képével is megegyezik, ami igazolja, hogy a népi hitvilág nemcsak szájról szájra adva él, hanem a mindennapos tapasztalatok is alakítják.
Katintással letölthető itt: