– Az Angyal puha léptekkel suhant a kristálytiszta hóban, kezében egy hófehéren szikrázó gyertyát tartva. Küldetésben járt. Nehéz küldetésben. A földi világban ilyenkor embert próbáló napok járnak. Advent heteiben a legsúlyosabbak a szívek, a leghangosabban kiabálnak a gondok, a legnehezebb ilyenkor nem csak embernek, de angyalnak is lenni. A Négy Adventi Angyal Szent Küldetése ezért pont az, ezekben a nehéz órákban, mikor a sötétség minden erővel próbálja legyőzni a fényt, mikor a legrövidebb a fény-teli órák száma, mikor látszólag a sötétség győzött, … mégis, mégis, és csak azért is vinni a gyertyák lángját az emberek szívébe! Hiszen amíg csak egyetlen egy kis pislákoló gyertyaláng is fellobban a sötét barlang mélyén, addig van remény. Addig van! És íme, itt van az Első Angyal kezében a Láng, az első adventi gyertya, a szíriuszi gyertya hűséggel izzó hófehér lángja. Tudta az angyal jól, hogy az Ő küldtetése még a többi közül is talán a legnehezebb. Mert elsőnek lenni az angyali fényvivők táborában egy sötét világban mindig sokkal fájóbb, égetőbb és kockázatosabb. Több a támadás, több a veszély, égetőbbek a pofonok. Az Atya azzal indította útjára: „Menj és vidd el Nekik Szíriusz csillagának hófehéren szikrázó szerelmetes lángját! Vidd hírét Nekik, hogy a világuk élni fog! Hogy a szeretet soha nem fog elmúlni, mert az én szerelmetes szeretetem Feléjük múlhatatlan és örök. Amíg ezt nem feledik, amíg élik a Szeretet Törvényét, amíg hűségben élnek, addig egy hajuk szála sem fog görbülni, addig áldás lesz otthonukon, családjaikon, hazájukon. Mond el Nekik újra: csak egyet kérek, imádkozzanak, hogy halljam szeretett gyermekeim hangját az Ég felé csendülni! ” Ahogy ezt végig gondolta magában hirtelen meglátta a vastag hótakaró alatt éjjeli álmát alvó zajos várost. És a zajos városban a rohanó, ideges, fáradt, ingerült emberek magasan szárnyaló álmait. Látta őket, ahogy nappal sötét tekintettel borúsan néznek egymásra, harcolnak küzdenek – egymással, s nem egymásért … Ennek ellenpólusaként meglátni az Ég felé röpülő káprázatosan szép álmaikat szinte megdöbbentő volt még angyali lénye számára is. Csak állt és értetlenül nézte az egészet. De hát hova tűnnek ezek a varázslatos álmok nappalra? Hova illan el a Tejút fényes emelő ereje belőlük? Miért hagyják veszni őket? Miért nem hisznek bennük? Miért nem követik őket? Miért nem mondanak el értük reggel egy imát, hogy segítse az Úr megvalósulásukat? Hogy segíts őket az Úr nappal is a Tejút fényes szeretet erejével emelkedni? Miért nem hűségesek önmagukhoz, a szívük szavához? Miért nem hűségesek Őseikhez? Szomorú lett. Nézte a kezében már ragyogón égő hófehér gyertyát, s egy pillanatra elgondolkozott: ne forduljon –e inkább vissza? Visszamegy inkább az Atyához, s megmondja Neki, ő bizony ezt a küldetést nem tudja teljesíteni. Megbukott. Még az Atyaisten haragja sem érdekli. Akkor sem képes ebbe a világba adventi gyertyát vinni, mert már nincs kiknek, és nincs mire. S ahogy így álldogált szomorúan és kételyektől támadottan hirtelen megpillantott egy három év körüli csodaszép kislányt, aki a hajnali derengésben épp ébredezett apró ágyacskájában. Majd ahogy felébredt meztelen talpacskáival, fehér alvós maciját hóna alá szorítva álomittasan a Szülei szobájába szaladt és a még békésen alvó Édesanyja arcára egy hatalmas puha csókot nyomott miközben anyja nyakát szorosan átölelte. Az Angyal ekkor elszégyellte magát. Lehajtotta a fejét, úgy suttogta maga elé: „Látod Atyám, figyelmeztettél, hogy nehezebbnél is nehezebb a Küldetés, mert nagy a kísértés, hogy eltérítsenek az Útról, s én nem hallgattam jól Rád. Majdnem elbuktam… Bocsáss meg kérlek! Bocsáss meg, hogy kételkedve megálltam egy pillanatra a Szent Cél felé! Már újra látom a Fényt, a Te Fényedet, melyet minden Gyermek tiszta arcára felrajzoltál. Indulok! ” Azzal óriás angyal szárnyaival féltőn körbeölelte Szíriusz Csillagának Hófehér Gyertyáját, az Őrzők Gyertyáját és erős szívvel nekivágott a hatalmas hóeséstől betakart város hajnalfényben derengő utcáinak, hogy minden ablakban meggyújtsa vasárnap reggelre a Szeretet és a Hűség Lángjait. Az ősi hagyományok szerint az emberek világát négy oszlop tartja, ezeket nevezzük Világoszlopoknak, melyek négy csillagot jelölnek az Égen: Antares, Regulus, Fomalhaut és Aldebaran. Az istenek világát pedig négy Tejútoszlop tartja, melyeket szintén négy ragyogó fényű csillag jelez, sorrendben: Szíriusz, Capella, Vega és Antares . Szépen látszódik, hogy a vörösen izzó Antares csillag – a Skorpió csillagkép szíve! – az egyetlen, mely Tejút- és Világoszlop is egyben. Azaz egyetlen dolog van, mely össze tudja kötni az eget a földdel, azaz az istenek világát az emberek világával, ez a szeretet és a szerelem. Minden más lényegtelen. A legnagyobb ereje pont ezért az Antares csillagnak van! Ezért is van Ő az utolsó helyen Advent Ünnepén, mert Ő van a legközelebb a Karácsonyhoz. (Melynek meghatározó színe pont ezért a piros.) Az Antares egy magasabb minőségbe való átlépés lehetősége! Az ősi hagyományokat követve az adventi koszorú négy gyertyája is négy színben pompázhat. A négy adventi gyertya színe: fehér (Szíriusz), sárga (Capella), kék (Vega) és piros (Antares) – ebben a sorrendben meggyújtva őket -, mellyel a négy Tejútoszlop isteni fényét hívhatjuk meg otthonunkba Advent szentséges időszakában, hogy segítsen a Fény belső megszületésében. Ezt a négyféle színű gyertyát hozza el a Négy Adventi Angyal Karácsonyig. Lássuk, mit üzen az első, Szíriusz csillaga ? A Szíriusz (a fehér) a hűség szimbóluma , hiszen a Nimród csillagképe mellett látható Nagykutya csillagkép vezérlő csillaga. Egyben az Égbolt második legfényesebben ragyogó csillaga a Nap (központi csillagunk) után! Óriási fényereje van! Üzenete is ez: fénnyel teli életet csak hűségben lehet élni. Csak így lehet vezérlő csillaggá válni, ahogy a Szíriusz is Naprendszerünk vezérlő csillaga. Ha hűségesek vagyunk Istenhez, szeretteinkhez, önmagunkhoz, hazánkhoz, őseinkhez, értékeinkhez. És most nézzük, mit üzennek a csillagok november végére és december elejére, Advent első időszakára? Ahogy arról korábban már szó volt, a Nap november 22-én belépett a nyilas zodiákus jelébe, s csillagképet is váltott, hiszen pontban ekkor elérte a Skorpió csillagkép ollóját (s pár napig itt lesz). Két dolog zajlik innentől négy héten át egyidejűleg: egyrészt lelki síkon – azaz a hétköznapokban jobban érezhető módon – eljön a szeretet és bölcsesség kiárasztásának ideje, valamint az imádság , az isten felé indulás jobban észrevehető időszaka (nyilas). Másrészt most tudjuk levágni magunkról mindazt, ami nem fény, amiben nincs szeretet egy magasabb szinten, azaz szellemi szinten is (Skorpió csillagkép). Ez egy nagyon izgalmas és érdekes időszak mindig az évben! Hiszen miközben lelkünkben jobban Isten felé fordulunk és születik bennünk a nyilas jelének üzenete: a hit, a béke, a megbocsájtás, a szeretet, addig a szellemünk még dolgozik levágnivalójával, a belső sötétségtől való megszabadulással. S ez jól is van így, hiszen december 1-én Advent szent időszakába lépünk. És az adventi hetekben Isten pont ezt üzeni gyermekének az embernek: „Szülessen meg lelketekben a szeretet és a béke, s közben nézzetek bele még egyszer alaposan saját sötétségetek bugyrába, nézzetek szembe igazán mélyen önmagatokkal, hogy a Megváltó születésére méltó módon felkészültek legyetek, s hogy a Fény megszülethessen Karácsony idejére belül, s ezáltal kívül is! ” A nyilas jelében november 22-től december 21-ig lelki téren végre felszínre jöhet mindaz a tudás, ami eddig a skorpió mélyében szunnyadt. De az is fontos, s figyelni kell rá, hogy emellett a Skorpió csillagképének erejét is alkalmazzuk, s szembenézve önmagunkkal mélyen meg tudjunk szabadulni azoktól a felesleges sallangoktól, melyek nem a fényt szolgálják. Hiszen ha ezt nem tudjuk megtenni, nem leszünk képesek a Fényt útjára indítani életünkben Karácsony szentségében, azaz december 21. után, mikor a Nap majd belép a Nyilas csillagképébe. Ha ezt a szellemi folyamatot nem visszük végig, nem tud majd elindulni hosszú távon semmi szebb, nemesebb, istenibb. Ugyanígy a nyilas jelének lelki minőségéhez tartozik az is, ha megértjük, s megéljük ebben az időszakban (november 22 – december 21.), hogy ne azért tegyünk, vagy ne tegyünk valamit, mert másoknak tartozunk vele, hanem mert Felfelé van elszámolásunk ! Elsősorban Istennek tartozunk felelősséggel a tetteinkért, szavainkért! Ezt gyönyörűen leírja Wass Albert „Hagyaték ” című művében, mint ahogy azt is, milyen óriási ereje van a magyar emberek számára az IMÁNAK. (Ezért is indítottuk útjára tavasszal a közös nemzeti imanapokat, melyről külön linken olvashatnak minden hónapban az oldalon “Nemzetemelő ima-napok” cím alatt.) November 26-án a Merkúr újra – harmadszor is – együttáll a Szaturnusszal, de most más helyen, mint az első két együttállásnál. (Melyek időpontjai: október 8. és október 29.) Az elsőnél ugyanis még az Angyal csillagképében volt az együttállás, a másodiknál már a Mérleg és az Angyal között, közelítve a Mérleghez, de most már teljesen egyértelműen a Mérleg csillagkép múlt serpenyőjénél lesz! Ez azt jelenti ezúttal már koncentráltan a múlt tanításai és tapasztalatai kerülnek mérlegre, ezt értjük meg mélyen. Miben segít ez? Hogy egyensúlyt teremtsünk az életünkben a jelenben. Hogy megérjen bennünk egy döntés. S egyúttal azt is érezhetjük, ismét eljött az elrendelt ideje egy nagy beszélgetésnek, vagy annak, hogy végre kimondjuk, amit érzünk lelkünk legmélyén. Ez ismét a titkos beszélgetések és titkos tanítások ideje. Továbbra is a skorpió jelében haladnak ezen bolygók, tehát szélsőségesen két megoldás lehetséges, vagy egy elmélyült beszélgetésben kimondjuk szenvedélyes érzelmeinket, vagy valaminek a befejezését határozzuk el. Ősi nagy titkok megértéséhez, a múlt nagy titkainak megértéséhez szintén jelentős erőt ad! Pár nappal később – aminek révén, szinte együtt érvényesül a hét hatás – november 28-án a Vénusz szembe kerül a Jupiterrel (oppozíció) a rák-bak tengelyét és a Nyilas – Ikrek csillagképeket összekapcsolva. A család és a haza sorsfeladata alkot teljességet a szerelemmel ekkor. Magas szinten megélve elhozza annak a lehetőségét, hogy a szerelem, a szeretet, a béke, a termékenység és a család, a haza sorsot író feladatai együtt, egységben alkalmazhatók legyenek életünkben! Nem vagy-vagy, hanem is-is. Mert nem mindegy. Nagyon szép pillanat ez az Égen! Ha jól éljük meg, akkor hosszú távon is meríthetünk belőle, hiszen a Merkúr-Szaturnusz együttállásával együtt tanító jellege is van, azaz most segít abban ez a két fényszög, hogy megtanuljuk, hogy kell együtt működtetni e kettőt úgy, hogy ne feszültséget okozzon, hanem kiegészítse egymást. Szellemi téren szorosan érinti ismét a magyarságot , hiszen látható, hogy két ősi csillagképünk, az Ikrek és a Nyilas kapcsolódik össze pár napra szerelmetes egységben. S a kulcs is pont a vénuszi üzenetben van elrejtve: a magyar nép számára kiemelt felemelkedési lehetőség a szeretet, a szerelem egységbe forrasztó ereje. Ez hívja most, ez inspirálja a magyar lelkeket – vagy inkább a szellemet. Emlékeztet a Testvéri Szeretetbe vetett ősi hitünkre, s az ebből fakadó közös teremtés mágikus lehetőségére. A hit és az ima szent pillanata is ez! Segít elindulni Isten felé , vagy közelebb kerülni Hozzá. Szinte inspirál erre most az isteni szeretet égi hívó ereje. A Jupiter révén eljön az isteni elrendelés , az égi akarat és a nagy igazságok ideje is az emberi kapcsolatok világában – de a Vénusz révén talán inkább kiemelten a szerelemben. Épp ezért a párválasztásban is a sorsfeladatról üzen, mely elől elfutni úgysincs értelme. A november 28-án pár órára szintén szoros Hold-Uránusz oppozíció mindemellett váratlan pillanatokat is okozhat, s segít, hogy lelkünk, érzéseink letisztuljanak. Akár egy emberi kapcsolatot, akár hazánkat vagy családunkat érintő feladatunkat illetően. Az sem kizárt, az isteni akarat fog hirtelen és talán meglepő módon megjelenni. December 1-én Advent első vasárnapján délelőtt a Hold áll együtt a Szaturnusszal és este a Merkúrral, mellyel kicsit újra összeköti a Merkúr-Szaturnusz együttállását megismételve annak üzenetét vagy lehetőségét. (Melyről fent volt szó.) A lélek és a szó megszentelt pillanatait hozza. December 3-án hajnalban különlegesen szép Újhold lesz a Skorpió csillagkép szívénél, együttállva az Antares csillagával ! Ez a szerelem és a szeretet megújulása . Szép lehetőség az Égtől, hogy a hétköznapi rohanásban is megújítsuk életünkben a legmagasabb szintű (Égbe emelő) szerelem, szeretet tüzét. Érdekes, hogy pont az adventi időszakban következik be, mikor az Antares csillag ereje a négy Tejútoszlop üzenete révén különben is jobban életre kel a földi világban. Advent hetei most talán kicsit jobban át lesznek itatva az Antares, azaz a szeretet és a szerelem eget földdel összekötő titokzatos ősi erejével. December 7-én este a Mars belép a mérleg zodiákus jelébe, ezzel poláris minőségben halad megint egy darabig (Karácsony idején is). Átlagon felül nagy erőt ad, hogy valami új dologba kezdjünk bele, hogy egy addig teljesen ismeretlen ösvényen induljunk el. Sokkal bátrabbak, merészebbek leszünk. A poláris bolygóban kicsivel mindig több munka van, viszont átlagon felül nagy erőt is ad a kezünkbe. Így most kicsivel több energiát kell fektetnünk majd abba, hogy legyőzzük magunkat, de sikeres belső csatáink átütő szellemi erővel és előretöréssel ajándékoznak meg. Nagyon kedvező időszak a harcművészetekben elmélyülni vagy új szellemi ösvényen elindulni. Ha belül győzünk kint is győzni fogunk – csak a sorrendet tartsuk be.
Áldott adventi napokat kívánok mindenkinek az első, a Szíriuszi Gyertya fényében!
