Regnum Marianum: az altemplom feltárására és egy méltó emlékhely kialakítására van esély
Az eredeti templom újjáépítését sem a katolikus egyházvezetés, sem a kormány nem támogatja – az altemplom helyreállítása és egy szakrális emlékhely kialakítása ugyanakkor nem lehetetlen. A Váralja Szövetség tavalyelőtt kezdeményezte a Rákosi Mátyás parancsára 1951-ben felrobbantott Regnum Marianum-templom újjáépítését. Most Csete György Kossuth-díjas építésszel fogtunk össze, aki már meg is tervezte a nemzeti kegyhelyet. A Váralja Szövetség támogatóinak megkérdezését követően fog dönteni a kezdeményezés folytatásáról.
A Regnum Marianum-templom a keresztény magyarság egyik kiemelkedő temploma volt. A Tanácsköztársaság bukása iránti hálából, több neves közéleti és egyházi személyiség kezdeményezésére építették fel a Városliget sarkában 1931-ben. A templom azonban útjába került a XX. század egyik leghírhedtebb, legsötétebb személyiségének: Rákosi Mátyásnak. A diktátor a magyarság engesztelő templomát 1951. szeptember 23-án leromboltatta – a Regnum Marianum-templom azóta jelképpé vált.
Az újjáépülés reményében kezdte meg munkáját a Váralja Szövetség a Regnum Marianum-templomért 2011 februárjában. Aláírásgyűjtésünkhöz a petíció lezárásáig több mint 20 ezer ember csatlakozott. Az egyházvezetés ugyanakkor már 2011. március 1-jén elhatárolódott kezdeményezésünktől, végül a korábban a templom visszaépítéséről nyilatkozó Szőcs Géza akkori kulturális államtitkár sem fogadott minket, az ügy pedig fokozatosan karanténba került…
A helyzet változatlan
A Regnum Marianum-templomért indított kezdeményezésünket illetően egész mostanáig nincsen előrelépés – és nem csak azért, amiért Szőcs Géza már nem államtitkár. Sem a katolikus egyházvezetés, sem a magyar kormány nem támogatja az újjáépítést. A Váralja Szövetség számára az is kiderült, hogy ebben semmi változás nem várható: állítólag a katolikus egyházvezetés nemcsak nem támogatja, hanem egyenesen ellenzi a javaslatot.
A Váralja Szövetség egyeztetései során ugyanakkor határozottan arra jutott, hogy a magyarság engesztelő templomának ügye nem maradhat vesztegzár alatt. Amellett, hogy a XIV. kerületi városvezetés kezdettől fogva támogatná egy méltó emlékhely kialakítását, a tervezett múzeumi negyed beruházásai is érintik a Regnum Marianum-templom helyszínét. Ez annyit jelent, hogy hozzányúlnak a Városliget tulajdoni szerkezetéhez, ami jó, hiszen az egyházi vétó mellett a kedvezőtlen tulajdonjogi helyzet volt a legnagyobb akadálya annak, hogy bármi is történhessen – így a továbblépés most már csak azon múlik, hogy tudjuk-e a kormányzati terveket befolyásolni.
Altemplom, szakrális kiállítótér, 1956-os emlékmű
Így jutott el a Váralja Szövetség oda, hogy korábbi kezdeményezését felülvizsgálja. Mint ismeretes, szervezetünk kezdetben a valamikor itt állt templom eredeti tervek szerinti újjáépítését kezdeményezte, ez azonban biztosan nem valósulhat meg a közeljövőben, hiszen sem a katolikus egyházvezetés, sem a kormány nem támogatja a felvetést. (Utóbbi annak ellenére, hogy korábban Szőcs Géza kulturális államtitkár nyilatkozatai alapján a kormány a Regnum Marianum-templom újjáépítésében gondolkodott.) További probléma, hogy a templom felépítése több mint 10 milliárd forintba kerülne, amit pusztán közadakozásból nem lehet előteremteni.
Hasonló meglátásra jutott Csete György Kossuth-díjas építész is, aki élete egyik nagy céljának tartja, hogy a templom helyén egy méltó emlékhely jöhessen létre. A Váralja Szövetség most már a neves építésszel – aki időközben tiszteletbeli tagunk lett – közösen kezdeményezi a Regnum Marianum-kegyhely létrehozását. Ennek alapja az a tény, hogy a Regnum Marianum-templom máig nem szűnt meg, az altemplom ott van továbbra is a föld alatt, csak fel kellene tárni.
Eközben műemlékvédők és egyházon belüli támogatóink is jelezték felénk, hogy a templom eredeti tervek szerinti újjáépítése esetén valóban az újjászületés jelképe lenne, ugyanakkor unokáinknak már valószínűleg nem jelentene többet egy átlagos belvárosi templomnál. A Regnum Marianum-templomot éppen a szenvedéstörténete tette egyedüli történeti értékké, felkiáltójellé – hiba lenne tehát ezt eltüntetni. Többen is olyan megoldást javasoltak, amely egyszerre jelenti a szakrális funkciók megnyílását (altemplom feltárása), ugyanakkor az emlékezés biztosítását (emlékhely a felszínen).
Csete György már a leendő szakrális emlékhelyet is megtervezte. A Váralja Szövetség honlapján Csete György tervei alapján készült vázlatokat mutatunk be vizuálisabb beállítottságú támogatóink kedvéért. (Megjegyezzük ugyanakkor, hogy ezek a távlati képek nem látványtervek.)
Az altemplomban helyet kapna egy kápolna, amely a zarándokokat fogadná. Ez lenne a kegyhely elsődleges funkciója: zarándokhely, templom. Emellett létrejönne az altemplomban egy kiállítótér a szakrális képzőművészet, illetve egy az 56-osok számára. Az szabadságharc többször is megjelenik a tervekben, ugyanis a templom újjáépítése először 1956-ban merült fel.
A felszínen az emlékhelyet gyep venné körül, amelyben egy kissé megemelt kőburkolat által kirajzolódna a templom kereszt formájú alaprajza. Két oldalt a Csete György tervezte halászteleki templom egy-egy kupolájának másolata állna acél zártszelvényből, középen pedig egy 56-os zászlót ábrázoló emlékművet helyeznénk el. A Váralja Szövetség nagyon fontosnak tartja, hogy szabadságharcunk méltó emléket kapjon az egykori Felvonulási téren – a jelenlegi ún. “vaskefét” ugyanakkor nem tartjuk annak, hiszen a Gyurcsány által avatott emlékmű nem az 56-osokról szól, hanem a nemzetközi szabadkőművesség jelképét ábrázolja.
Az emlékhely mindenképpen méltóságteljes lenne, hiszen Csete György tervezte meg – eközben helyreállna maga a templom is az altemplom feltárása révén. Szerencse, hogy nemcsak a kerület részéről mutatkozott befogadó készség a javaslat iránt: a múzeumi negyed kialakításáért felelős Baán László is egyetértett Csete György elképzeléseivel.
A nemzet dönt!
A Váralja Szövetség választmánya úgy döntött, hogy támogatja Csete György elképzeléseit, hiszen a Regnum Marianum-kegyhely méltó emléket állítana a lerombolt templomnak. A végső döntést azonban nem mi fogjuk meghozni, hanem az aláírók – internetes szavazáson kérdezzük meg támogatóinkat.
A Váralja Szövetség 20 ezer embert képvisel, amikor a Regnum Marianum-templomért felemeli szavát – s azért “csak” ennyit, mert az interneten fél év alatt ennyi emberhez tudtunk eljutni. Ez hatalmas felelősség, nekünk pedig arra van felhatalmazásunk a folyamodvány szövege alapján, hogy az eredeti tervek szerinti újjáépítést képviseljük. Éppen ezért internetes szavazáson fogjuk kikérni az aláírók véleményét: tartsunk ki az eredeti tervek szerinti újjáépítés mellett, még akkor is, ha ennek nincs realitása – vagy inkább a Csete György tervezte Regnum Marianum-kegyhely megvalósulásáért dolgozzunk tovább?
A szavazás ügydöntő lesz, annak végeredményét a Váralja Szövetség kötelező érvényűnek fogja tekinteni magára nézve. A szavazást március 25-én hétfõn 8 órakor indítjuk és március 31-én vasárnap 18 órakor zárjuk le, a technikai lebonyolításról szervezetünk fog gondoskodni.