Vitéz Nagybányai Horthy Miklóstól származó gondolat – “Mindnyájunk közös szent célja: Magyarország felszabadítása” – olvasható annak a szobornak a talapzatán, melyet szombaton avattak Hencidán, a Trianon, illetve a világháború áldozatainak emlékére állított szobrok közelében.
A rekkenő hőség ellenére sokan érkeztek határon innen és túlról a Glatz Sándor és Veres Attila által készített, ám Zetényi-Csukás Ferenc, a Kárpát-medencei Vitézi Rend főkapitánya, a Horthy István Alapítvány elnöke által adományozott szobor avatójára. A külsőségeiben a magyarság identitását erősíteni hivatott rendezvény első szónoka a település polgármestere, Szémán László volt, aki bejelentette: egy méltatlanul mellőzött, nagy formátumú politikus szoboravatójára kerül sor. Amikor híre ment, hogy Horthy emlékére szobrot kívánnak elhelyezni, kaptak hideget, meleget egyaránt – tette hozzá. Pedig a kormányzó regnálása alatt sikerült az elcsatolt területek jelentős részét visszaszerezni, szociális intézkedések sorozatát vezette be Horthy. Igaz, hogy belesodródott a világháborúba, ám katonáit igyekezett távol tartani a tényleges harcoktól. A háború végén sem a nürnbergi bíróság, sem a Wiesental Központ nem találta háborús bűnösnek. “Ne ítélj, hogy ne ítéltessenek!” – ajánlotta a jelenlévők figyelmébe.
A szónokok beszédét a nagyváradi férfikórus, illetve asszonykórus népszerű Horthy-nótái, katonadalai színesítették. A Nyíregyházáról érkezett Kádár János Horthyt, mint lovast méltatta. Úgy fogalmazott, hogy Horthy személyében az utolsó lovag uralkodót veszítettük el, aki lovagi tettekkel és erényekkel rendelkező személy volt. A szobrot Horthy Éva és Glatz Sándor leplezte le, majd Zetényi-Csukás Ferenc szólt az ünneplőkhöz. Mondandójának lényege: nemzetmentőre, új Horthy Miklósra van szüksége a hazának, melyben össze kell fognunk megmaradásunkért.
Dr. Ulics Erika a 145 évvel ezelőtt született kormányzó mának szóló üzenetét tolmácsolta a jelenlévőknek. Voltak, vannak hazájukért tenni akarók, s a mai szoboravató üzenet a világmegrontó erőknek itthon és gúnyhatárokon túl is – fogalmazott a szónok.
A szobor talapzatánál elsőnek a határon túlról érkezett nagyszalontai, nagyváradi, bihardiószegi és felvidéki magyarok, majd az itteniek képviseletében helyezték el a tisztelet és nagyrabecsülés koszorúit, virágait.