Félelmek nélkül

Félelmek nélkül

Nagyon sokan vallják azt a nézetet, hogy ott ahol a negatív erő felbukkan, onnan menekülni kell. Ott ahol az utca egyik oldalán a negatív erő megjelenik, akkor nekik át kell menni az utca másik oldalára. Kérdem én, ha az utca túloldalán emberek maradtak, akkor számukra ki az, aki segíteni fog, ha mi onnan átsétálunk?
Fejlődésünk érdeke, hogy képesek legyünk szembenézni bármilyen negatív erővel, bármilyen negatív történéssel, mert csak ennek legyőzésével fogunk tudni továbblépni lélekfejlődésünk során. Ez nem véletlen, hiszen a félelem az egyik legalattomosabb érzetünk, egy olyan érzet, ami képes további negatívok kiváltására, mint akár gyűlölet, az indulat és olyan cselekedetek megvalósítására, amelyeket minden más esetben kerülnénk.
Ahhoz, hogy kezelni tudjuk a negatív energiákat, így magát a félelemet is, fel kell tudnunk ismerni, majd szembe kell néznünk vele először önmagunkban, hogy le is tudjuk győzni. Minden negatív energiának megvan a saját skáláján az ellenkezője, ami által az megszüntethető. Ehhez viszont tenni is szükséges.
Azzal, hogy a számunkra nem kívánatos dolgokat félresöpörjük, attól még az létezni fog. Létezni egészen addig, amíg szembe nem nézünk vele, és az érzetét először önmagunkban nem semmisítjük meg. Utána már soha többé nem akadályozhat bennünket utunk során.
Ha ránézel új könyvem borítójára, sokaknak bátorságot és erőt ad, ők azok, akik már legyőzték félelmeik. Viszont másokban a kép félelemet kelt. Vajon miért? Azért mert a félelem ott van bennük, van aki nyíltan vállalja, de van aki tagadja. Pedig a könyv épp azért született meg, hogy segítsen legyőzni félelemeink tárgyát, mert van egy érzet, van egy energia, ami mindebben segítségünkre lesz. Hiszen ez az energia mindennél erősebb és ugyanúgy bennünk él, ez az energia nem más, mint a szeretet energiája! Amit, ha jól használunk, bármilyen negatív megszüntetésére képes, bármilyen negatív ellenében sikeresek lehetünk általa. Mindenre van megoldás, és a kulcs a kezünkben van hozzá, csak akarnunk és használnunk szükséges.
Ha képesek leszünk élni vele, akkor nem kell majd átmennünk az út másik oldalára, ha éppen ezen az oldalon van a baj, és segíteni fogunk tudni mindazokon, akik maradni kénytelenek. Mert az “egyek vagyunk” elvén ez mindannyiunk számára kötelező lenne, akár a jó jelenik meg az út innenső oldalán, akár a rossz.
Nézzünk önmagunkba, ismerjük fel félelemeinket, nézzünk szembe vele bátran és szüntessük meg! Semmilyen szükség nincs rá, utunk nélküle teljesedhet ki!
Szeretettel:
Carmelian & Cedamus