A nevem Jantyik János Suttogó. A videóval üzenni kívánok valamennyi Magyarnak, bárhol is éljen a világon. Üzenetem a videónál rövidebb: VESZÉLYBEN A HAZA!
Folytassuk az ívet! Nemrég kiküldtem egy kérdést az Univerzumba :), miszerint az előző letűnt korok nagy tudású mega-giga piramisépítői és kőszobrászai (szabadkőművesei??) vajon jó fiúk voltak-e, vagy hataloméhes gyenyák, és vajon volt-e közük a magyarsághoz? A válasz hamarabb megjött, mint gondoltam. Gyerekek, a Kalotaszegi peremes némileg úgy pár tízezer évvel idősebbnek tűnik az összes híres-neves gúlánál.
Válaszd a Békét!
Forrongó világban élünk!
Mindezt érezheted, láthatod, megfigyelheted. Megint az érdekek, a pénz, a hatalom, az egyeduralkodásra való törekvés acsarkodó jelleme tört a felszínre. Aki ellenáll, vagy csak akár kifejti a jelenség kapcsán véleményét, az terrorista, antiszemita, vagy szelídebb esetben csak gyárilag hülye.
Mondják persze mind ezt a Mások.
A jelenlegi társadalmi berendezkedésünk azt tanítja, sugallja, sulykolja, veri a fejedbe:
Dolgozz, szolgálj, tűrj, szenvedj és tégy eleget
A lényedre kiszabott birka szerepnek!
Csak ne bégess túl hangosan az akolban,
Mert bántja fülét a Betolakodónak!
Ez az elvárás. Ekkor vagy jó polgár. Ekkor nincs veled gond! Ne gondolkodj, ne emeld fel a fejed, pironkodj és süsd le a szemed! Aggódj a jövődért, féld a jelent, szégyelld a múltat, a múltad! Hazánkban kettős mérce dívik és Neked nincs jelenleg jogod, csak kötelességed!
A kérdés az, hogy akarsz-e ezeknek az elvárásoknak önként és dalolva eleget tenni?
Akarod-e a jelenlegi álbékét, aminek a valódi neve: lassú és biztos Halál? Nemzet szintjén gondolkodva mindenképpen az.
Tudod-e, hogy a második legnagyobb magyar lélekszámú város London, ahol immáron regisztráltan egymillió honfitársunk él? Kiürül az ország a magyaroktól, mert élhetetlen gazdasági helyzetet teremtenek folyamatosan és tudatosan, ugyanakkor nemzet idegenektől nap, mint nap telítődik Hazánk.
Azt gondolod, – ez helyes, hogy ez így van rendjén? Vagy azt gondolod, nincs mit tenni?
Igen?
Amennyiben igen a válaszod bármelyik kérdésre, azt kell, hogy mondjam: tévedsz, mert van kiút, és rajtunk múlik, hogy rá is lépjünk erre az útra!
Nem oly távoli múltban megjelent a hír ilyen-olyan média felületeken, hogy a NATO megvédi az országot egy esetleges orosz támadástól.
Mindjárt felmerült bennem legalább két kérdés:
a, Valóban meg akar- e bennünket támadni Oroszország?
b, Jó-e az nekünk, ha a NATO véd meg bennünket?
A világban folyó eseményeket figyelembe véve azt gondolom, hogy az Orosz Vezetésnek a legrosszabb álmaiban sem gondol arra, hogy Magyarországot megtámadná. Miért is tenné?
Ami pedig azt a bizonyos „védelmet” illeti. A közeli és a távoli múlt eseményei azt igazolják, hogy helyi konfliktusok esetén szíves örömest küldik az elcsatolt területeken élő magyart golyófogónak, minthogy inkább védenék őket. Lásd a korábbi Délszláv háborút, vagy a mostani Kárpát-aljai behívókat. Miért vélem azt, hogy a feltételezett jövőben sem lenne ez másképp?
Mi hát a megoldás?
1944. március 18-ig a Magyar Királyság nevű, alkotmányos királyság államformában élt és létezett Magyarország. Egy olyan időszakban – a két Világháború között – alkottak Felmenőink, gazdaságilag és erkölcsi tartását illetően maradandót, amikor a történelemben korábban hozzá nem fogható módon bántak el egy néppel, szakították darabokra egy nemzet testét, lelkét, országát.
A Magyar Királyság, mint államforma, vele az önállóságunk, a háborús német bevonulással megszűnt.
Hozzáértő szakjogászok állítása szerint, jogilag (de jure) még ma is ez az államforma létezik, csak gyakorlatilag (de facto) nem. Egy erősen vitatott jogi intézmény szerint éljük mindennapjainkat. Ez a nem régen a pártok által elfogadott Alaptörvény. Merthogy Alkotmányunk nincs. Illetve van, csak a gyakorlati életben nem az van használva.
Mit jelentene, ha visszatérnénk az erőszakkal megszakított állapotunkhoz?
Csak jót! Az elmúlt hetven év valamennyi nemzetközi szerződése semmis – így a NATO és az Európai Unióhoz való csatlakozásunk is –, vagyis minden újra tárgyalandó.
A Magyar Királyság nem vett fel senkitől hitelt, így adóssága nincs. A tagjainak sincs!!!
Van ellenben – többek között – joga felvetni a trianoni békediktátum igazságtalanságának kérdését, a kártérítéssel egyemben. Ez nem az ördögtől való gondolat, igenis van jogi alapja.
Miért lenne ez jó, ráadásul mindenkinek?
A Magyar Királyság, alkotmányos államformában, egy semleges állam lenne, kapocs Kelet és Nyugat között. Létre jöhetne immáron valós tartalommal a „Visegrádi Négyek” kezdeményezés, kibővítve egy Közép-Európai semleges zónává, Lengyelországtól Hazánkon keresztül Bulgáriáig. Egy olyan észak-déli tengely, amely végpontja lehetne az egykori Hunok által létrehozott, és védett kereskedelmi és kulturális együttműködésnek, amit Selyem Útnak neveztek.
Ez érdeke Keletnek – Kínának, Indiának, Oroszországnak és még többeknek – és a Nyugatnak egyaránt. Egy olyan, népeket, nemzeteket egybekovácsoló együttműködés, ahol az Örök Béke honol, történjék bármi. Ilyen már volt a Hun Birodalom idejében!
Miért ne lehetne ugyanezt megvalósítani megint, ha már mindenkinek ez az érdeke?
A világ jóérzésű – nagyobbik – része így gondolkodik, a törpe kisebbség helyett.
Bármilyen képtelenségnek is tűnik, de meggyőződésem, hogy Hazánkban a jelenlegi hatalmat gyakorlók józanabbik része is megtenné a változás irányába való lépést, ha módjában állna. Nekik, – mint a Magyar Köztársaság vezetőinek – viszont tartani kell magukat azokhoz a kötelmekhez, melyekbe meggondolatlanul belerángattak bennünket. Emlékezz a Lisszaboni szerződésre – amiben feladták véglegesen, az aláírást megelőzően még meglévő töredék függetlenségünket –, annak azonnali, elolvasás nélküli elfogadására.
Emiatt a jelenlegi politikai vezetés nem tehet semmit.
Kezdeményezhetné – persze, nem fogja – a hivatalos kilépési procedúrát, mely folyamat eltarthat, mondjuk akár száz évig is.
A politikai „elit” keze kötve van, a miénk nem.
Nekünk Őseink jóvoltából van cselekvési szabadságunk!
1222-ben az Aranybulla soha el nem évülő jogokat biztosított számunkra, mégpedig az ellenállás jogát. Ha az ország aktuális vezetése nem teszi, vagy képtelen a Nemzet érdekeit szolgálva tennie a dolgát, nemcsak hogy jogunk, hanem kötelességünk kezünkbe venni a Nemzet sorsát! A jelenlegi helyzet ilyen.
Tennünk, cselekednünk magunknak kell! Nem fogja helyettünk megtenni senki!
A megoldás pedig, hogy kifejezzük közös akaratunkat, amely nem más, mint megjeleníteni azt, ami egyébként jogilag létezik, a Magyar alkotmányos Királyságot. Ez nem egy feudális csökevény, hanem egy igazságos államforma, ami nem azt jelenti, hogy másnaptól majd valaki „királykodik” felettünk. Szó sincs róla! Osztott hatalmi berendezkedés a cél, a kettős fejedelemség mintájára!
Egy olyan államforma, ahol gyógyírt talál megoldandó gondjaira a devizahiteles, az egészségügy áldatlan állapotaiért aggódó, a társadalmi igazságtalanságok miatt lázongó, az oktatásügy visszásságait tehetetlenül szemlélő, a földjétől eltiltott paraszt, a személyiségi jogaitól megfosztott szurkoló is, és minden más, sorsával elégedetlen réteg is.
Megtalálja számítását az is, aki már tudja, hogy léteznek a mindennapi életünket megkönnyítő, az energia hozzáférését majdhogynem ingyenessé tévő – jelen haszonleső berendezkedésben meg nem valósítható – szabadalmak és sok minden, a világot éltető és azt tiszteletben tartó találmány.
Mindenki boldogulhat a Magyar Királyságban, aki becsületes munkából, és nem a munkát elvégzőkön akar élősködni.
A fentiek okán szólítjuk közös cselekvésre a Nemzet azon tagjait, akik szeretik Hazánkat, féltik Nemzetünk jövőjét, és érdekeltek a VÁLTOZÁS-ban! Erről szól a meghirdetett
Nemzetegyesítés, sorsfordító Nemzetgyűlés
2014. szeptember 21. vasárnap 14,00 órától. Budapest, Tabán, az Emlékmű alatti részen.
Légy része az ESEMÉNY-nek, a történelemnek!
Együtt sikerülhet!
Csak együtt sikerülhet!
Szólj családodnak, rokonaidnak, barátaidnak, ismerőseidnek, munkatársaidnak, szomszédjaidnak!
A Hetedik Te Magad légy!
Ordítva kiáltom, halld az Idők szavát!
Tegyük hát dolgunkat, reánk vár a világ!
Ha lélekben velünk vagy, ezúttal kevés,
Jelenléted nélkül, mit sem ér az egész!
Kelt,: Belső Magyarországon, 2014. sorsfordító időkben
Facebook: Nemzetegyesítő Nemzetgyűlés, esemény oldal
Drágáim, a mai alkalommal egy olyan üzenetet szeretnék hozzátok eljuttatni, ami egy olyan hívásra válaszol, egy olyan sokatokban megfogalmazódott kérdésre ad választ, ami valójában, látszólag nem függ össze azzal a személyes, egyéni úttal, aminek a megélésében segítelek benneteket, mert látszólag egy közösséget érint, de valójában a kettő egy és ugyanaz. S ez a hívás nem szól másról, mint arról, hogy ti – akik egy olyan energiát képviseltek a magatok egyéni szintjén, amire most azt mondjátok, „magyar vagyok” – tudni szeretnétek, miért érzitek azt, hogy ez a bennetek levő „magyar vagyok” kijelentés, valahogy nagyon szeretne végre a helyére billeni. S a kérdésetek az, hogy mi ezzel a dolgotok, úgymond, mind egyéni, mind pedig egyfajta közösségi szinten.
S most azok kedvéért, akik nem haladtak velem végig azon az úton, amit sokakkal kézen fogva járunk, pár dolgot elmagyarázok, ami nem mutat meg mást, mint hogy én, a magam, nem földi perspektívájából hogy látom mindazt, amit ti képviseltek, megéltek és megmutatni kívántok.
Tovább a teljes bejegyzéshez »Titkok és összefüggések, amit minden magyarnak ismerni kell! A Kárpát-medence földrajzi elhelyezkedése pontosan Európa közepe. Az égtájakat figyelembe véve teljesen mindegy, hogy egy átutazó milyen irányból jön és milyen irányba folytatja útját. Ezt a területet központi helyzetéből adódóan mindenképpen érintenie kell. Vagyis mi jelentjük Európa közepét.
A múlt és a jelenkori történelem azt bizonyítja, hogy mindig idegen népeknek volt és van szüksége erre a területre, az itt lévő tudásra és nem fordítva!
Tovább a teljes bejegyzéshez »„A háború olyan komoly dolog, hogy azt nem lehet a katonákra bízni! A népek közti barátság olyan fontos, hogy azt nem lehet a diplomatákra bízni! A népek történelmének megismerése olyan fontos dolog, hogy azt nem lehet a szaktudósokra bízni!”
„Ha az előttünk élt történetírók elmulasztották volna a história dicséretét, alighanem szükség volna rá, hogy mindenkit intsünk a történeti feljegyzések beszerzésére és tanulmányozására; hiszen az elmúlt tettek ismereténél semmi sem alkalmasabb az emberek nevelésére.” (Polübiosz görög történetíró)
“De élünk, de vagyunk, s míg Isten van, leszünk! Hiába a Sötét-fondorlat ellenünk! Amíg – értük – vállaljuk az áldozatot, Amit dicső ősink sora reánk hagyott, Amíg megbirkózunk önnön hibáinkkal, Bennünk felbukkanó sötét-oldalunkkal, Amíg Fényben gazdag például állhatunk, Amíg vezetni tud gazdag hagyományunk, Addig vagyunk, leszünk, el sem is tűnhetünk Isten eszközeként amíg segíthetünk!” (Hervay Tamás: Tejútfiak)
“Mi Atyánk ki Vagy a Mennyekben Engedd meg, hogy szóljunk ismét a Te nevedben, Immár nem akarunk kérni tőled semmit, Most itt az idő, hogy mi is adjunk valamit, Itt az idő, hogy beváltsuk messzi idők jóslatait, őseink ígéreteit. Fénybe vetett tekintettel Tűzben született Szent fogadalmait. Mert eljön a Te Országod, És meglesz a Te Akaratod, Mint a Mennyben, úgy a Földön is, Úgy ahogy mondtad volt és ígérted is, Együtt leszünk Veled… Akkor Te ígérted nekünk, Most mi ígérjük neked! (Andonis Theodokopoulos)
Az Arvisurák a 24 Hun Törzsszövetség sámánjainak rendszeresen írt és őrzött hagyománya. Először Arvisura-Anyahita, azaz a magyarok Nagyboldogasszonya kezdte el lejegyezni, még az özönvíz előtt, őseink akkori hazájában, az azóta elsüllyedt Ataiszon. A feljegyzések tőle kapták a nevüket, melynek jelentése Igazszólás. Az Arvisurákat agyag, kő vagy aranylapokra vésték rovásírással, melyet szintén ő tanított meg az emberiséggel. Így aztán a hagyomány továbbra sem szűnt meg, mert a bevatott köpontokban kiképzett rovósámánok azóta is folyamatosan megörökítik a hunokkal és rokon törzsekkel kapcsolatos minden fontos eseményt – napjainkban is!
1998-ban látott napvilágot Paál Zoltán: Arvisura – Igazszólás című kétkötetes monumentális gyűjteménye, a Püski Kiadó jóvoltából. Ez a hun-magyar törzsek Ószövetségének is tekinthető, mert a több mint 6000 évre visszatekintő írott, igaz történelmünket foglalja magában. Ez pedig nem holmi nacionalizmusból eredő elfogult kijelentés, hiszen a Bibliához hasonlóan az Arvisura is többszörösen kódolt szöveg, azaz túl az elsődleges mondanivalóin, a sorok mögött is fontos információk bújnak meg, mégpedig a teremtéstanra, a kozmikus tudásra vonatkozóan, melyet még csak kevesen látnak és értenek.
A kiadás alapjául szolgáló tekintélyes mennyiségű kéziratot a manysi nép fősámánjának unokája, Szalaváré Tura adta át a palóc származású Paál Zoltánnak, aki maga is rovósámánná vált. Az Ural környékén őrzött rovások az egykori leghíresebb Beavatott Központ, Ordosz begyűjtött anyagából származnak. Természetesen ebben a könyvben nem szerepel az összes létező rovás, csupán annak mindössze körülbelül 10-15 százaléka. Ezek többségét ugyanis még nem engedélyezték kiadni, hiszen olyan információkat tartalmaznak, melyre a mai emberiség még nincs felkészülve, megérve és sokakban ellenérzéseket váltana ki. Márpedig az Arvisuráknak nem ez a célja és rendeltetése.
fORRÁS: http://www.arvisura.van.hu/
A lélek mibenléte
A lélekkutatás már régóta foglalkoztatja az emberiséget, ám akár vallási, akár materialista módon próbálták megközelíteni a kérdést, igazából csak nagyon kevesen jártak sikerrel. Ha megkérdezünk akár egy papot, akár egy pszichológust arról, hogy mi is az a lélek, sajnos nagyon valószínű, hogy egyikőjüktől sem fogunk kielégítő választ kapni. A pap elmond néhány idézetet a szentlélekről a Bibliából, a pszichológus pedig tesz néhány ködös megjegyzést az ember tudatalattijáról, ám valójában csak tapogatóznak a sötétben. Így talán erről is érdemes kicsit a néphagyományunk terén vizsgálódnunk, hiszen – a régmúltra visszanyúló őstudás ismételt előbukkanásának köszönhetően – az oly sok információt rejt magában.
A bukovinai magyarok hiedelme szerint a lélek elhagyja a testet alvás közben. „Ha valaki alszik, a lelke eltávozik, s amit álmában lát, arra a lelke által emlékezik vissza.” És minő véletlen, hogy valóban erre utalnak csodás magyar nyelvünk szólásai is: magán kívül van, önkívületben van, magához tér, el van ragadtatva, lelki szemeivel lát, stb. Érdekes módon ezen kifejezéseket maguk az orvosok is gyakorta használják, holott ők a lelki bajok kapcsán kizárólag az agyról beszélnek, és eléggé nyilvánvaló, hogy a paciensek agya aligha kerül a koponyájukon kívülre egy-egy önkívületi állapot során.
A témát kutatók följegyeztek olyan esetet, hogy amikor meghalt egy kislány, az anya fájdalmában egy nagyot ordított, mire a kislány hirtelen fölébredt. Azt mondta: „Édesanyám, miért sírtál, milyen szép helyeken jártam! Olyan szép virágos réteken mentem keresztül, s mentem a nagy fényességben. Miért sírtál fel?” A parasztság hiedelme szerint „amíg az ember él, a lelke egy fehér cérnával a testéhez van kötve, s csak akkor válik el végleg, amikor a fehér cérna a halál pillanatában elszakad. Addig azonban amíg az ember él, álom, igézés, ijedség, ájulás vagy révület alatt elhagyhatja a testét, száz és ezer kilométerre is elmehet, megjárhatja a másik világot, bepillanthat a múltba, vagy a jövőbe, de a fehér cérna mindig összeköti és visszavezeti a testbe.”
A manysik hitvilága is érdekes információkat rejt. Eszerint minden embernek két lelke van: egy Lélegzés vagy Élet-lelke és egy Szabad- vagy Vándor-lelke. Az Élet-lélek miatt álmodik az ember, és ez gyakran találkozik más emberek lelkeivel, azonban a halál beálltával ez megszűnik. A Vándor-lélek a halál alkalmával kiszáll a testből, majd új élet születésekor abba átköltözik. Létezik azonban egy harmadikféle lélek is, amit Sámán-, Is- vagy Óm-léleknek is neveznek. Ez isteni eredetű lélek, és csak kevés embernek adatik meg, akik viszont ezáltal különleges, azaz paraképességekkel rendelkeznek. Képesek a gondolatátvitelre, függetleníteni tudják magukat a tértől és időtől, illetve kapcsolatot tudnak tartani más, hasonló adottságú lelkekkel. Olyan ez, mintha egy különleges telefon lenne a fejükben, amely speciális frekvenciákra képes hangolódni. Az óm lelkűség nagy titka ezen speciális rezgések felfogása, és azok emberi kommunikációba ültetésének képessége.
A lélekről már a több mint 5000 éves Védákban is pontos rajz és leírás található
1975-ben jelent meg Moody „Élet az élet után” c. könyve, amelyben olyan emberek élményeiről számol be, akiket fölélesztettek, miután az orvosok klinikailag halottnak nyilvánították őket. Nem sokkal később George Ritchie saját halálközeli élményeiről számolt be, majd megjelent Ring összefoglaló munkája is e témáról. A beszámolók alapján a népmeséinkhez hasonló motívumokra bontották a kutatók az élményeket. Így pl: „a béke és nyugalom érzései”, „a sötét alagút”, „testen kívül”, „találkozás másokkal”, „a fénylény”, „visszatekintés”, „határ vagy sorompó”. A klinikai halál állapotából visszatért emberek beszámolói megdöbbentően hasonlóak a magyar parasztság beszámolóival. De számos hasonló példát lehet találni a legtöbb indián törzsnél, s egyéb természeti népeknél is. A több mint 5000 éves Védákban is pontos leírás található a lélekről. Mindez azt jelzi számunkra, hogy sok ezer évvel ezelőtt az őseink már birtokában voltak ennek a tudásnak, s később kezdett fokozatosan elfelejtődni, főként a „civilizálódó” emberek között.
Azért szerencsére már születtek olyan kutatási eredmények, amelyeknek köszönhetően elég sokat megtudhatunk a lélek mibenlétéről, szerkezetéről és működéséről. Példának okáért a Berlini Műegyetem kutatói is a fejükbe vették, hogy végére járnak ennek a kérdésnek, azaz, hogy létezik-e a léleknek valamilyen anyagi jellegű része, mérhető-e ez valamilyen formában vagy sem. Ennek eldöntése céljából mintegy 2000 haldoklónál végeztek mérést, konkrétan a betegeket ágyastól nagyon érzékeny mérlegre tették és megmérték őket még életükben, illetve a halál beálltát követően is. A Dr. Becker Martens által vezetett kutatócsoport nem kis meglepetésre valóban megváltozott a betegek súlya az adott pillanatban. Ráadásul nemtől, kortól és testsúlytól függetlenül egyöntetűen 0,072 grammal lettek könnyebbek az emberek a haláluk után néhány pillanattal. Ezt követően már mikroszkópos vizsgálatokat is végeztek a lelkekkel, így például egy magyar időfizikus csoport is, de más, külföldi kutatók úgyszintén. Íme egy rövid összefoglaló arról, hogy a különféle vizsgálatok alapján mi is tudható az emberi lélekről:
A lélek egy fizikailag is létező, elektromosan semleges, az atomi méretekhez képest hatalmas, színes speciális, elemi részecske, tehát tovább csak transzcendens módon bontható. Az agyunk közepén, az un. hipothalamusban helyezkedik el. CT felvételeken egy néhány milliméteres fehér pontocska érzékelhető az agyalapban. Ebben a pontban nincsenek sem víz, sem hidrogénatomok, ám itt van a lélek. Rövid kis „csápok” állnak ki belőle, melyek egyrészt fizikailag is rögzítik a lelket, másrészt ezek a kis „csápok” egyfajta kapcsolódó interfészek szerepét látják el az agyi idegrendszerhez. Az ember számára a lélek hasonló szerepet tölt be, mint a CPU a számítógépben, hiszen valóban ez az életünk fő irányító egysége. Éppen ezért fut be az összes idegvégződés a hipothalamusba, mert az interfészen keresztül minden információ a lélekbe íródik be és nyerődik ki.
A lélek kinyúló „csápjai” egyfajta interfészekként kapcsolódnak az agyi idegpályákhoz
Természetesen mint mindennek, így a léleknek is van geometriai struktúrája. Mérések szerint kétféle méretű lélek van: 1 mm és 4 mm nagyságúak, azaz normál emberi lelkek, illetve un. nagylelkek, mint amilyennel bírt pl. Jézus, Mani, Atilla király, vagy éppen Paál Zoltán rovósámánunk. Ők azok, akikről a manysik úgy beszélnek, hogy Óm-lelkük van. (Mellesleg a magyar nyelvben használt „nagylelkű” kifejezés is rájuk utal.) A normál lélek súlya kb. 0,072 g, űrtartalma 5,2359 x 10-13 cm3, fajsúlya pedig 1,375 x 1011 g/cm3. Ha figyelembe vesszük, hogy pl. a higany fajsúlya 13,6 g/cm3, akkor láthatjuk, hogy egy hihetetlenül sűrű dologról van szó, hisz a lélek a legnehezebb anyagi dolognál is mintegy 100 milliárdszor nehezebb fajsúlyú. Ezért tud áthatolni mindenen, az agyunkon, a lakás falain, vagy bármely más anyagi dolgon is (például meditációnál, vagy amit már mindenki megtapasztalt: álmunkban). Az emberi lélek kb. 1 mikron nagyságú színes, porszemnyi dolog. Legalább 12 színben létezik, de ez a spektrum a látható fény intervallumán bizonyosan túlnyúlik. Vagyis vannak ultraibolya és infravörös színű lelkek is. Két fő része van a léleknek: a középső magot alkotó lélekelektron és a külső héjat alkotó lélekproton. Alakja ikozaéderes szerkezetű (20 háromszög által határolt szabályos térbeli alakzat), így leginkább a neutronhoz hasonló szerkezetű. Tömegének mintegy 95 %-a a külső felszínen nyilvánul meg, csakúgy, mint a neutronnak, a Földnek, vagy magának az univerzumnak is (emlékezzünk Hermész mondására, miszerint „amint fenn, úgy lent”). A benne lévő dimenzióforrások száma azonban sokkalta több, becslések szerint kb. 1,629 x 1023, míg a neutronban ezek száma kb. 740.000. A központi magot körülvevő réteg tulajdonképpen 64 rétegű cellácskákból áll, melyek különböző információkat tárolnak. A feltudat, azaz a felső réteg tárolja a jelen életünkben összegyűjtött információkat. Itt most természetesen nemcsak a lexikális tudásra kell gondolni, hanem a létező összes érzékelésre, így a hangokra, illatokra, érzésekre, stb is. (Ezért mondjuk az érzelem nélküli, érzéketlen emberekre azt, hogy lelketlenek! Ez persze nem azt jelenti, hogy fizikailag nincs lelkük, csak mivel ők még kevés életet éltek le, ezek az információs cellák meglehetősen üresek). A mélyebben lévő rétegek pedig az előző életek információit tárolják. A lélek ezen része bizony semmit nem felejt el, azonban erősen el vannak zárva ezek az információk, így nem hozhatók elő egyszerű emlékezés által. Regressziós hipnózissal azonban innen is tárhatók fel emlékek. Természetesen ennek komoly oka van, hogy nem emlékezhetünk minden eddigi életünkre, – mondhatni ez egyfajta Isteni kegyelem részünkre, – hiszen ha minden eddigi gyilkosság, baleset, tragédia emléke itt tolongana az emlékünkben, abba rövid úton beleőrülnénk. S épp ezért evez nagyon veszélyes vizeken az, aki az emberi klónozással kísérletezget, hiszen hiába hoznak létre egy fizikailag azonos másik testet, ha a lélekről azonban teljesen megfeledkeznek! Márpedig ugyanaz a lélek csak egy testben élhet, arról másolat nem készíthető! Összesen mintegy 5000 életnyi adat fér el a lelkünkben. Ha valakit – pl. egy autóbalesetnél – súlyos ütés ér, akkor megsérülhet a cellarendszer hullámtere, illetve a test és a lélek közti interfész-kapcsolat, (hisz mivel hihetetlenül sűrű anyagról van, a tömegtehetetlensége is nagyon nagy). Ekkor következhet be agyrázkódás, hosszabb-rövidebb ideig tartó amnézia, kóma, vagy ha a lélek teljesen kiszakad a thalamusból, akár halál is. Persze ettől maga a lélek még nem fog elpusztulni – az örök életű, hisz egy önfenntartó rendszer – viszont ezt a bizonyos testet leveti megáról, s majdan egy másikban újra inkarnálódhat. Lelkünk még kevéssé ismert része, annak belső magja, a lélekelektron. Annyi azért tudható róla, hogy innen egy láthatatlan fluidszállal össze vagyunk kötve a szülőbolygónkkal, ezen keresztül naprendszerünk központjával, a Nappal (mint magasszintű szellemi entitásokkal) és így a fraktális rendszeren keresztül magával Istennel is. Ezt a szubatomi kötődési formát már Einstein is tanulmányozta. Az egydimenziós, forráspontok sorozatából álló időszálat nevezzük másképpen fluidszálnak. A fizikából is ismert Lentz törvénye, mely szerint az univerzum teljesen be van hálózva egydimenziós szálakkal. Ez az a bizonyos „fehér cérna”, melyről a népi hagyomány beszél, vagy ezüstszál, amit a meditáció közben látnak a jógik. Ezzel kapcsolódik a gyermek (lelke) is az anyjához, már jóval a születése előtt. Ezen a csatornán keresztül kaphatunk ihletet, juthatunk problémamegoldó gondolatokhoz, s ily módon állunk (minden) életünk minden pillanatában isteni megfigyelés alatt…
A neutron belső szerkezete az őt alkotó mintegy 740 000 téridő-forrással
Forrás: http://www.arvisura.van.hu/keret.cgi?/0201-lelekmibenlet.htm
FELHÍVÁS 21.-én 12 ÓRÁRA, A BÉKÉS VILÁG MEGTEREMTÉSÉRE – LEGALÁBB 144.000 TISZTALELKŰ. ÖNMAGA FELETT GYŐZELMET ARATOTT EMBER SZÁMÁRA! TE IS KÖZTE VAGY???